Témakör:
Interjú az RS Components kelet-európai régióvezetőjével
Megjelent: 2014. június 17.
Az RS Components alkatrész-disztibútor cég magyarországi „megtelepedése” óta minden Ipar Napjai vásáron részt vesz, ezzel is demonstrálva az alkatrészpiac vásárlóival ápolt aktív és „személyes” kapcsolatát. Az idei kiállításra időzítve megjelent Budapesten Robert Dudzik is, a cég három kelet-európai országért: a Cseh Köztársaságért, Lengyelországért és Magyarországért felelős régióvezetője, és Frank Behrens, a cég EMEA-zónájának PR-menedzsere. Velük készítettünk rövid interjút.
Tóth Ferenc: Az RS Components 2011-ben jelent meg Magyarországon. Jó érzés arra gondolni, hogy az első itteni lépésekhez szükséges „bemutatkozásban” a Magyar Elektronika Szakfolyóirat is komoly szerepet kapott, és azóta is megbízható médiapartnerként működünk együtt cégükkel. Kérem, mondja el, mi az ön szerepe vállalatuknál!
Robert Dudzik: Amikor az RS Components úgy döntött, hogy Kelet-Európára is kiterjeszti tevékenységét, én voltam a 001. számú munkatárs, akinek a „nyitás” feladatát kellett megszerveznie. Ma a régió három országában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon folyó tevékenységünknek vagyok a szakmai vezetője
Robert Dudzik
TF: Ha ön a „001-es” itt, Kelet-Európában, akkor ki a „007-es”?
RD: Alaposabban utána kellene néznem :-), bár ennek a számnak a cégünknél nincs akkora jelentősége, mint a filmen…
TF: A tréfát félretéve, csak egy „kíváncsi” kérdés: az ön funkciója a kelet-európai régió irányítása – miért nem része ennek Szlovákia, holott földrajzi szempontból ez kézenfekvőnek tűnne?
RD: Az alapvető különbség az, hogy Szlovákia ma már az eurozóna tagja, ezért másféle elszámolási és pénzügyi technikákat alkalmaz, mint amit a saját nemzeti valutát használó országokban használnunk kell. Az utóbbiaknál fontos szempont, hogy vásárlóink helyi valutával, minden komplikáció nélkül fizethessenek, és ennek a kezeléséhez a cégünknek sajátos módon kell alkalmazkodnia.
TF: Érthető. Hogyan látja a magyar piac helyzetét a régión belül?
RD: Nem látok elvi különbséget a régió országai között abból a szempontból, ahogy cégünknek az adott piachoz viszonyulnia kell. Mindenütt az a modell, hogy négyféle vásárló igényeit kell kielégítenünk: a tervezőmérnökökét, a berendezéseket, készülékeket, paneleket gyártó vállalkozásokét, a technológiai berendezéseket javító és karbantartó műszaki szakemberekét és végül a nagy mennyiségű alkatrészt használó, tömeggyártó vállalatok beszerző szakembereiét. Ez a négyféle vásárló a régió mindhárom országában megtalálható, de kétségtelen, hogy az egyes országokban különböző arányt képviselnek az említett típusok. Magyarországra a beszállítók, a tömeggyártók viszonylag nagy aránya, és az önálló fejlesztést végző, innovatív kisvállalkozások aránylag kisebb száma a jellemző, de – hangsúlyozom – abban a munkában, amit ezekben az országokban végeznünk kell, mi nem látunk lényegi különbséget.
TF: Ma az alkatrész-disztribútor cégek körében terjedőben van az az elképzelés, hogy letölthető mérnöki szoftver segédeszközökkel és főként tervezőmérnökökből és diákokból álló „közösségi háló” szervezésével próbálnak meg eleven szakmai érdeklődést fenntartani a cég termékválasztéka és szolgáltatásai iránt. Ez a felhasználók szempontjából a „hasonlóan gondolkodók”, a hasonló problémákkal küzdők közösségét jelenti. Erre az RS Components is számos értékes példával szolgál. Ezek az eszközök csak közvetett kapcsolatban vannak a cég kereskedelmi tevékenységével, de nyilván annak erősítését és népszerűsítését szolgálják. És az is természetes, hogy ezeknek a mérnöki eszközöknek a kifejlesztése, megvásárlása, ingyenes elérhetővé tétele, a szakmai közösséget szervező „webkettes” szolgáltatás üzemeltetése is sok pénzbe kerül. Milyenek a tapasztalataik ezekkel az eszközökkel, és megéri-e a ráfordításokat?
RD: Ez a cégünk szempontjából egyértelműen „befektetés a jövőbe”. Nem várunk tőle semmilyen közvetlenül kimutatható, „számszerűsíthető” eredményt. Szeretnénk a mérnökök kezébe használható eszközöket adni – ilyen a legutóbb megjelentetett DesignSpark Mechanical, és éppcsak megindult egy folyamat a „megfizethető” 3D-nyomtatási technológia elérhetővé tételére és népszerűsítésére. A legkönnyebben elérhető szakmai réteg – mondhatni, természetesen – a műszaki egyetemi diákság, és ez pontosan meg is felel annak az elképzelésünknek, hogy a jövőbe „fektetünk be”. De egyre inkább megjelennek azok a kis- és közepes vállalatoknál foglalkoztatott tervezőmérnökök is, akik számára a tőlünk letölthető eszközök adnak lehetőséget arra, hogy korszerű és hatékony tervezőeszközöket használjanak anélkül, hogy cégüket vállalhatatlan költségekkel terhelnék. De tapasztalataink szerint ez még azoknak a „globális” méretű cégeknek a mérnökei számára is megoldást jelent, akiknek a munkahelyükön használt fizetős szoftverlicence nem engedi meg, hogy azt a telephelyen kívül – például otthon – használják. Ahogy mondtam, ez „befektetés a jövőbe”, de a hatását már a jelenben is megfigyelhetjük, mert a letöltés regisztrációhoz kötött, és láthatjuk a felhasználói szokások esetleges változását a mérnöki közösséghez való csatlakozás után.
TF: Az ilyen közösségi hálót üzemeltető vállalkozás számára fontos, mennyire „eleven” az a közösség, amit létrehoztak. Mennyire jellemző, hogy a közösség tagjai egymással is kommunikálnak és nem csak a hálózat üzemeltetőjével.
RD: Ez teljes mértékben így van, sőt a közösség tagjai nemcsak a közösségi hálón, de a privát csatornáikon is eszmét cserélhetnek egymással. De gyakran olvasunk arra utaló kommenteket, hogy a közösség valamelyik tagja egy másiktól kapott ötletet problémája megoldásához.
TF: Bizonyára jó érzés látni, hogy a cégük által létrehozott közösség önálló életet él.
Frank Behrens: Ez szó szerint így van, mivel a cég – a hálózat működésének technikai feltételeinek üzemeltetésén kívül – semmilyen módon nem avatkozik be annak életébe. Nem áll szándékunkban egyfajta „felülről lefelé” irányuló kommunikációt megvalósítani felhasználóink felé. Nem moderáljuk például a hálózaton folyó kommunikációt – de nincsenek is erőforrásaink arra, hogy ezt megtegyük. Visszajelzéseket azonban rendszeresen kapunk a felhasználóktól, amelyeket nagyon jól tudunk hasznosítani tevékenységünk javításához. Sőt, úgy is mondhatnánk, hogy a fejlesztési irányokat kimondottan a közösségi háló felhasználóinak igényeihez igazítjuk.
TF: A DesignSpark PCB és a DesignSpark Mechanical negyszerűen kiegészíti egymást, ezeken látszik, hogy egy összefüggő koncepció részei. Lehet-e valamit tudni arról, hogy milyen irányban folyik a továbbfejlesztés? Van-e készenlétben valamilyen újabb „nagy dobás”?
FB: Igen, most egy villamos tervezést támogató szoftvereszköz bevezetésén dolgozunk. Ezen belül is olyan eszközre gondolunk, amely a „szűken vett” villamos tervezésen kívül számításba veszi például a térbeli elrendezést, a hőtermelést – egyáltalán minden olyan paramétert, amely a tervezett rendszerrel kapcsolatban mérnöki tervezést igényel. Ez nem is egyszerűen egy tervezést segítő szoftvereszköz, hanem egy „működőképes” számítógépes modell lenne. Ez e pillanatban inkább még csak ötletszinten létezik.
RD: A további terveink között szerepel, hogy a folyamatosan növekvő részarányt képviselő internetes mobilhozzáférések technikai feltételeit megteremtsük, illetve javítsuk.
TF: Hogyan látják a régió gazdasági jelenét és jövőjét – együtt, és országokra bontva, külön-külön?
RD: Alapvetően hasonló gazdasági szerkezetű országokról van szó, legfeljebb az egyes ipari szegmensek között vannak különbségek. Magyarország köztudomásúan erős a beszállítói-szubkontraktori piacon, amelynek az autóipar a hajtóereje. Természetesen az egyes országok fejlődési üteme között is van különbség, de mi megpróbálunk ugyanolyan hatékonyak lenni és alkalmazkodni a régió egyes országainak és vásárlóinak egyéni sajátosságaihoz.
TF: Kívánom, hogy a magyarországi várakozásaik minél nagyobb mértékben megvalósulhassanak, mert ha az üzlet jól működik Magyarországon, Magyarország működik jól – és ez az elektronikai ipar szereplőivel együtt az ország minden lakójának is alapvető érdeke. Köszönöm az interjút.
Szerző: Tóth Ferenc