Peremhálózatok az adatfeldolgozás középpontjában

A vállalatoknál egyre több adat termelődik, és ezek jelentős részét a keletkezés helyén kell feldolgozni rövid idő alatt, amiben egyre fontosabb szerepet játszanak a peremhálózati adatközpontok. Olyannyira, hogy a Markets and Markets weboldalon közzétett „Edge Computing Market worth 6.72 Billion USD by 2022” tanulmány szerint 2017 és 2022 között évente 35,4%-os növekedés várható az edge computing megoldások piacán.

A vállalatok egyre több okosszenzort és IoT-eszközt használnak, amelyek rengeteg adatot termelnek. Ezek egy részét azonnal, helyben kell feldolgozni. Tipikusan ilyennek számítanak azok az információk, amelyek lehetővé teszik, illetve visszaigazolják az adott létesítmény megfelelő működését.
A hálózat pereme azonban sok esetben olyan helyszínre esik, amely távol van a vállalat informatikai központjától – az edge eszközök leginkább üzletekben, raktárakban, telephelyeken vagy gyárlétesítményekben működnek.
Felesleges lenne például az óceánon működő olajfúró tornyokon, illetve a kapcsolódó vezetékekben elhelyezett szenzorok által összegyűjtött minden adatot azonnal a felhőbe küldeni. Sokkal hatékonyabb, ha egy helyi központ gyűjti össze és elemzi a biztonságos működéshez kapcsolódó, nélkülözhetetlen információkat, a központnak pedig csupán napi jelentéseket küld az állapotokról és a teljesítményről, ezzel is csökkentve a hálózat leterheltségét.

Peremhálózatok és felügyeletük

Az edge adatközpontok tehát hatékonyabb működést tesznek lehetővé, egyúttal azonban változásokat is hoznak az adatfeldolgozási környezet felügyeletében. A centralizált adatközpontokhoz képest több százszoros vagy akár ezerszeres mennyiségű, kisebb és egymástól távol elhelyezkedő peremhálózati egységeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel irányítani. Nem kifizetődő és nem is megvalósítható, hogy minden egyes központ menedzselésére külön IT-személyzetet biztosítsanak a helyszínen. Új megközelítésre van tehát szükség ahhoz, hogy távolról is megfelelően és hatékonyan lehessen működtetni ezeket a rendszereket.
A közeljövőben várhatóan olyan megoldások terjednek el, amelyek távoli, személyes jelenlét nélküli menedzsmentet tesznek lehetővé. Ehhez olyan funkciókra van szükség, amelyek révén a helyszínen dolgozó, mély informatikai és technikai tudással nem rendelkező személyzet is el tudja látni az alapvető felügyeleti feladatokat. Mindez csak digitális eszközök használatával valósítható meg, amelyek jelentősen egyszerűbbé teszik a működési folyamatokat. Ezekben a minimálisan felügyelt környezetekben ugyanis már nem használhatók a hagyományos, házirendeket részletező módszerek, illetve papíralapú kézikönyvek.

„Önjavító” rendszerek

Az új típusú peremhálózati környezetek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy nincs állandóan jelen olyan IT-szakember, aki orvosolná az esetlegesen felmerülő problémákat, ezért elengedhetetlenek az olyan „önjavító" eszközök, amelyek beépített analitikát tartalmaznak, és képesek előre jelezni, ha szükség lenne valamilyen karbantartásra. Nélkülözhetetlenek továbbá a helyszínen működő mikroadatközponti környezetek, rackek és szekrények, amelyek magukban foglalják az áramvédelmet és a szünetmentes áramforrást, valamint a környezet megfigyeléséhez, biztonságossá tételéhez és távoli felügyeletéhez szükséges eszközöket. Ezek a biztonságos házban elhelyezett, teljes IT-infrastruktúrát kínáló megoldások minden szükséges elemet tartalmaznak ahhoz, hogy megóvhassák az üzleti működés szempontjából kritikus fontosságú alkalmazásokat.
Az emberi hibákból eredő leállások lehetőségét a videós megfigyeléssel és szenzorokkal kombinált monitoring- és automatizációs szoftverek csökkentik. Szintén egyszerűsíthetik a feladatokat és támogatják a személyes jelenlét nélküli felügyeletet a biztonsági kamerák, a hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők, a körülményekhez igazodó, önszabályozó hűtési megoldások, valamint az olyan önjavító áramellátási rendszerek, amelyekben meghibásodás esetén az egyik tápegység képes átvenni az elromlott modul feladatát, amíg a helyszínre érkező szakemberek kicserélik azt. Ezen felül a legmodernebb felügyeleti eszközök arra is képesek, hogy automatikusan frissítsék a firmware-eket a peremhálózati környezetekben. Ezekkel a szoftverekkel távolról is módosíthatók a beállítások, és a konfigurációs változtatások a hálózaton keresztül továbbíthatók a központból.

A felügyelet hatékonyságának további növelése

A nagy gyártók együttműködései még gördülékenyebbé tehetik az edge computing rendszerkörnyezetek távoli felügyeletét. A Schneider Electric például a Hewlett Packard Enterprise (HPE) vállalattal lépett partnerségre, hogy együtt biztosítsanak olyan mikroadatközponti megoldásokat, amelyek képesek felhőalapú adatközpont-felügyeleti szoftver (DCIM) futtatására. Az edge computing megoldásokat alkalmazó ügyfeleknek integrált támogatásra van szükségük a fizikai infrastruktúra gyártójától, az alkalmazások fejlesztőitől és az informatikai szolgáltatóktól ahhoz, hogy automatizáltan és távolról is könnyedén tudják menedzselni a peremhálózati adatközpontokat.

Forrás: a Schneider Electric sajtóközleménye