Skip to main content

Hogyan kezelik a feszültségfelügyelő áramkörök a tápegység zaját és zavarait?

Megjelent: 2023. december 11.

Arrow lidA feszültségfelügyelő integrált áramkörök használata növeli a mikrokontroller-alapú rendszerek megbízhatóságát azáltal, hogy figyelik a tápellátás zavarait, és a rendszer hibás működésének, illetve a teljes rendszer meghibásodásának megelőzése érdekében resetüzemmódba helyezik a mikrokontrollert. A tápellátás tökéletlenségei, például a zaj, a feszültséghibák és a tranziensek azonban hamis és zavaró resetekhez vezethetnek, amelyek befolyásolhatják a rendszer működését. Ez a cikk bemutatja, hogy a feszültségfelügyelők hogyan kezelik azokat a jelenségeket, amelyek hamis és zavaró reseteket válthatnak ki a rendszer teljesítményének és megbízhatóságának javítása érdekében.

 

Az olyan alkalmazások, amelyek számításokat végeznek és adatokat dolgoznak fel, és amelyekhez programozható FPGA-k, mikroprocesszorok, digitális jelfeldolgozók és mikrokontrollerek szükségesek, biztonságos és megbízható működést igényelnek. Ezek az eszközök próbára teszik a tápellátási követelményeket, mivel a tápellátás csak bizonyos tűréshatáron belül működhet. A feszültségfelügyelők ismert megoldások a rendszer megbízhatóságának elérésére. Azonnal képesek cselekedni, a rendszert reset­üzemmódba helyezve, ha a tápegység váratlanul meghibásodik, például alul- vagy túlfeszültség lép fel. A tápegység sínfeszültségének felügyelete azonban néhány kellemetlenséggel járhat, amelyek nem kívánt hamis resetkimeneteket válthatnak ki – mint például a tápegység zajai, feszültségtranziensek és zavarok, amelyek magából a tápegység áramköréből származhatnak.
Ez a cikk a feszültségfelügyelet különböző paramétereit tárgyalja, amelyek a nem kívánt tápegységzajokat, feszültségtranzienseket és zavarokat kezelik. Kifejtve, hogy ezek a paraméterek hogyan javítják a feszültségfelügyelők megbízhatóságát a tápegységek felügyelete során, hogy növelni tudják az alkalmazásban a rendszer megbízhatóságát.

 

A tápegységzaj, feszültségtranziensek és zavarok a rendszerben

A tápegységek eredendően tökéletlenek. Az egyenáramra csatolt termékek között mindig előfordulnak zajosak. A zajok származhatnak magából a tápegység áramköri felépítéséből, más tápegységek zajából és a rendszerből eredő egyéb forrásokból. Ezek a problémák még súlyosabbak lehetnek, ha az egyenáramú tápegység kapcsolóüzemű elven működik (SMPS). Az SMPS a kapcsolási frekvenciával összefüggő hullámzást, és emellett nagyfrekvenciás kapcsolási tranzienseket is produkál, amelyek a kapcsolási átmenetek során jelentkeznek. Ezeket az átmeneteket a teljesítmény-MOSFET-ek gyors be- és kikapcsolása okozza. Az 1. ábra egy olyan áramköri alkalmazást mutat be, amelyben a MAX705 IC-t a kapcsolószabályozó kimenetének – amely a mikrokontroller feszültségellátását biztosítja – esetleges meghibásodásának ellenőrzésére használják.

 

1. ábra Egy MAX705 feszültségfelügyelő alkalmazás a kapcsolószabályozó kimenetének monitorozására, amely egy mikrokontroller bemeneti feszültségellátását jelenti


Az állandósult üzemzajok mellett a tápegységben vannak olyan esetek is, ahol a feszültségtranziensek hangsúlyosabbak. Indításkor általában a tápegységben a visszacsatolási hurok válaszával kapcsolatos feszültségkimeneti túllövés figyelhető meg, amelyet egy ideig feszültségcsengés követ, amíg el nem éri a stabilitást. Ez a csengés rosszabb lehet, ha a visszacsatolási hurok kompenzációs értékei nem optimálisak. A feszültségtúllövés és -alullövés a tranziens vagy dinamikus terhelés során is megfigyelhető. Az alkalmazásokban vannak olyan esetek, amikor a terhelésnek több áramra van szüksége az összetett folyamatok végrehajtásához, ami feszültség-alullövéshez vezet. Másrészt a terhelés azonnali vagy gyors ütemű csökkentése feszültségtúllövést eredményez. Emellett előfordulhatnak olyan rövid ideig tartó feszültségingadozások is a tápegységben, amelyeket külső tényezők okoznak. A 2. ábra a tápegységben különböző forgatókönyvek esetén fellépő különböző feszültségtranzienseket és zavarokat szemlélteti.

 

2. ábra A tápfeszültségben különböző forgatókönyvek szerint megfigyelhető feszültségtranziensek és zavarok


A rendszerben előfordulhatnak olyan feszültségtranziensek, amelyek nem a tápfeszültséghez, hanem egy felhasználói felülethez, például egy mechanikus kapcsolóhoz vagy egy vezető kártyához kapcsolódnak bizonyos alkalmazások esetében. Egy kapcsoló be- és kikapcsolása feszültségtranzienseket és zajt okoz a bemeneti lábon, jellemzően a kézi resetlábon. Mindezen tényezők – tápellátási zaj, feszültségtranziensek és zavarok, ha túlzott mértékűek – akaratlanul elérhetik a feszültségfelügyelő alul- vagy túlfeszültségi küszöbértékét, és hamis resetet válthatnak ki, ha a tervezés során nem veszik figyelembe. Ez oszcillációs viselkedéshez és instabilitáshoz vezethet, ami a rendszer megbízhatósága szempontjából nem kívánatos.
Hogyan kezelik a feszültségfelügyelők a zajt és a tranzienseket, hogy megakadályozzák a rendszer zavaró reset-jeit? Vannak olyan paraméterek, amelyek segítenek elfedni ezeket a tranzienseket, amelyek a tápegységhez vagy a felügyelt feszültséghez kapcsolódnak. Ezek a következők: a reset-időtúllépés időszaka, a reset­küszöbérték hiszterézise és a resetküszöbérték túlvezérlése vs. időtartama. Eközben a mechanikus kontaktokhoz köthető tranziensek esetében, mint például a resetlábon lévő nyomógomb, a kézi resetbeállítási periódus és a visszapattanási idő, elfedik a tranzienseket. Ezek a paraméterek a feszültségfelügyeleteket robusztussá teszik, nem befolyásolják a tranziensek és a zavarok, így a rendszer nemkívánatos reakcióitól tartják távol.

 

Időtúllépési időszak alaphelyzetbe állítása (tRP)

Indításkor, vagy amikor a tápfeszültség egy alulfeszültségi esemény után emelkedik és meghaladja a küszöbértéket, a resetjelnek további idő áll rendelkezésre az inaktivizálást megelőzően, amit reset-időtúllépési időszaknak (timeout period; tRP) nevezünk. A 3. ábra példaként mutatja, hogy miután a megfigyelt feszültség, ami ebben az esetben a VCC-vel jelölt tápfeszültség eléri a küszöbértéket egy alulfeszültség vagy indítás miatt, egy aktív LOW resetnek további késleltetése van, mielőtt a HIGH-t inaktivizálja. Ez a plusz idő teret ad a felügyelt feszültségnek, hogy először stabilizálódjon, elfedve a feszültségtúllövést és a csengést, mielőtt a rendszert engedélyezné vagy kivenné a resetüzemmódból. A reset-időtúllépési időszak elnyomja a rendszer hamis resetelését, hogy megakadályozza az oszcillációt és a lehetséges meghibásodást, így segítve a rendszer megbízhatóságának javítását.

 

Arrow tápellátás 3

3. ábra A reset-időtúllépés periódus (tRP) segít a rendszert resetüzemmódban tartani, amíg a tápfeszültség stabilizálódik

 

A küszöbérték-hiszterézis (VTH+)

A küszöbérték-hiszterézisnek két fő előnye van. Először is, bizonyosságot nyújt arról, hogy a felügyelt feszültség elegendő tartalékkal lépte át a küszöbszintet, mielőtt a reset inaktivizálása megtörténne. Másodszor, lehetőséget ad a tápegységnek, hogy a reset inaktivizálása előtt először stabilizálódjon. A resetkimenet hajlamos arra, hogy többszörös átmenetet produkáljon, amikor olyan jeleket dolgozunk fel, amelyekben zaj van, mivel a tápegység ugrál és újra átlépi a küszöbértéket. Ezt mutatja a 4. ábra. Az olyan alkalmazásokban, mint például az ipari környezet, bármikor előfordulhatnak zajos jelek és feszültségingadozások. Hiszterézis nélkül a resetkimenet folyamatosan váltogatja az aktív és inaktív értékeket, amíg a tápellátás stabilizálódik. Ez szintén oszcillációba hozza a rendszert. A küszöbérték-hiszterézis megszünteti az oszcillációt azáltal, hogy a rendszert visszaállítja, megakadályozva ezzel a rendszer nemkívánatos viselkedését, amelyet a 4. ábrán a kékkel árnyékolt terület mutat. Ez segíti a feszültségfelügyelőt a rendszer hamis reseteléssel szembeni védelmében.

 

Arrow tápellátás 4

4. ábra Resetkimeneti válasz küszöbérték-hiszterézis nélkül és küszöbérték-hiszterézissel (a reset timeout periódus nem látható, hogy a hiszterézis hatására összpontosítsunk)

 

Küszöbérték-túlvezérlés visszaállítása vs. időtartam

A külső tényezőkből eredő feszültségzavarok bármely rendszerben előfordulhatnak rövid vagy hosszú ideig. Ezek különböző nagyságú feszültségesések is lehetnek. A túlvezérlési küszöbérték visszaállításának vs. tranziens időtartamnak köze van a feszültségingadozás vagy túlvezérlés nagyságához és időtartamához. Egy rövid ideig tartó, nagyobb amplitúdójú zavar nem váltja ki a resetjelet, míg egy kisebb nagyságú, hosszabb ideig tartó túlvezérlés kiváltja a resetet, ahogy az 5. ábrán látható.

 

Arrow tápellátás 5

5. ábra A kisebb nagyságú, de hosszabb ideig tartó zavar egy resetjelet vált ki, szemben a nagyobb méretű, rövid ideig tartó zavarral


A felügyelt tápegységben fellépő feszültségtranzienseket időtartamuktól függően figyelmen kívül hagyják. Ezeknek a tranzienseknek a figyelmen kívül hagyása megvédi a rendszert az olyan zavaró resetektől, mint amilyeneket a rövid ideig tartó zavarok okoznak. Ezek a zavarok tévesen válthatnak ki rendszerresetet a rendszer nemkívánatos viselkedéséhez. A termék adatlapján a resetküszöbérték túlvezérlését az időtartam függvényében gyakran ábrázolják a tipikus teljesítményjellemzők egy jellegzetes ábráján, mint például a 6. ábrán. A görbe feletti értékek resetkimenetet váltanak ki, míg a görbén belüli értékeket figyelmen kívül hagyják, hogy megakadályozzák a rendszer hamis resetelését.

 

Arrow tápellátás 6

6. ábra A resetjel aktiválása a túlvezérlés nagyságától és időtartamától függ

 

A kézi alaphelyzetbe állítási idő (tMR) és a visszapattanási idő (tDB)

A resetidő-korlátozási időszak, a küszöbérték-túlvezérlés vs. időtartam és a küszöbérték-hiszterézis a megfigyelt feszültséghez – amely általában a rendszer-mikrokontroller tápellátása – kapcsolódó feszültségzavarokat és tranzienseket kezeli. A mechanikus érintkezők, például kapcsolók által okozott zavarok esetében a kézi alaphelyzetbe állítási idő és a visszapattanási idő enyhíti a feszültségtranziensek és zavarok lehetséges hatásait.
A kézi alaphelyzetbe állítási idő (tMR) az az idő, amely a kézi alaphelyzetben tartáshoz és befejezéséhez szükséges, mielőtt a kézi alaphelyzetbe állítás kiváltja a resetkimenetet. Egyes feszültségfelügyelő áramkörök hosszú kézi visszaállítási periódussal készülnek, hogy a rendszer védelmét növeljék. Ezek a fogyasztói termékeknél gyakoriak, hogy a rendszer visszaállításához több másodpercig kell nyomva tartani a gombot. Ezzel a módszerrel elkerülhető a véletlen és nem szándékos visszaállítás, így növelve a védelmet és a megbízhatóságot. A kézi resetbeállítási periódussal a kapcsoló megnyomásakor fellépő összes rövid ideig tartó tranziens és zavar figyelmen kívül marad, ahogy a 7a. ábrán látható, így segítve a rendszer zavarimmunitását.
Ugyanez a koncepció vonatkozik a visszapattanási időre is. A beállítási periódushoz hasonlóan a visszapattanási idő (tDB) is figyelmen kívül hagyja a nagyfrekvenciás periodikus-feszültségtranzienseket a kapcsoló be- vagy kikapcsolásakor. Ezeket a nagyfrekvenciás tranzienseket érvénytelennek tekintik, és nem váltanak ki resetet, amint az a 7b. ábrán látható. Amikor a jel túllépi a visszapattanási időt, akkor ez az az idő, amikor érvényes bemeneti jelnek tekintendő egy kapcsolóból vagy nyomógombból.

 

Arrow tápellátás 7

7. ábra A kézi alaphelyzetbe állítási időszak és a visszapattanási idő diagramja egy hosszú kézi alaphelyzetbe állítási időszakkal rendelkező feszültségfelügyelőnél (MAX6444): (a) a kézi alaphelyzetbe állítási időszakot (tMR) először be kell fejezni, mielőtt egy alaphelyzetbe állítási jel érvényesül; (b) ahhoz, hogy érvényes bemeneti jelnek tekintsék, a visszapattanási időnek (tDB) be kell fejeződnie

 

Következtetés

Feszültségfelügyelő IC-k nélkül a rendszerek ki vannak téve az áramkimaradás veszélyének, és a feszültségtranziensek és zavarok során meghibásodhatnak. A feszültségfelügyelők ezt úgy oldják meg, hogy ilyen forgatókönyvek esetén a processzorokat reset­üzemmódba helyezik. A fent tárgyalt paraméterek, beleértve a reset időtúllépési időszakát, a küszöbérték hiszterézisét, a küszöbérték túlvezérlését, a kézi resetbeállítási időt és a visszapattanási időt, javítják a feszültségfelügyelők megbízhatóságát a tápfeszültségek felügyeletében, immunissá téve őket a zavarokkal és tranziensekkel szemben. Ez stabilitást és megbízhatóságot biztosít az általános rendszerteljesítménynek.

Szerző: Noel Tenorio – termékalkalmazási mérnök, Analog Devices

 

 

A szerzőről
Noel Tenorio az Analog Devices Philippines nagy teljesítményű felügyeleti termékekkel foglalkozó termékalkalmazási mérnöke. Az Analog Deviceshez 2016 augusztusában csatlakozott, előtte hat évig tervezőmérnökként dolgozott egy kapcsolóüzemű tápegységeket kutató és fejlesztő vállalatnál. A Batangas Állami Egyetemen szerzett alapdiplomát elektronikai és híradástechnikai mérnöki szakon, a Mapua Egyetemen pedig posztgraduális diplomát villamosmérnöki szakirányon, teljesítményelektronika szakirányon, valamint mesterdiplomát elektronikai mérnöki szakon.

 

 

További műszaki és kereskedelmi információkat az Analog Devices hivatalos hazai forgalmazójától, az Arrow Electronics Hungary-től kaphatnak.

 

Arrow Electronics Hungary
1138 Budapest, Váci út 140.
Bihari Tamás,
Senior Field Application Engineer
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.: +36 30 748 0457
www.arrow.com

 

#7f4e9f