Az SB-Controls „bevált műfaja” – a roadshow
A Saia Burgess Controls automatikai eszközgyártó hazai képviselete, az SB-Controls Kft. évekkel ezelőtt tette rendszeres gyakorlatává, hogy kampányszerűen végiglátogatja az ország regionális központjait, ahova meghívja potenciális ügyfeleit, és egynapos rendezvények keretében mutatja be nekik a cég automatizálási megoldások terén szerzett tapasztalatait.
A roadshow sajátos műfaj: az indulásra érdemes az „egyszer használatos” előadásoknál komolyabban felkészülni a bemutatósorozat tartalmának gondos összeállításával, továbbá a helyszíneken bemutatni kívánt, mutatós, meggyőző, mégis könnyen szállítható, gyorsan üzembe helyezhető technikai felszereléssel – minden állomásnál a helyszínt és a vendéglátást jóelőre egyeztetve – , végül, de nem utolsósorban a potenciális érdeklődők érdeklődésének felkeltésével. Ezután helyszínről helyszínre „vándorolva”, a megszokott napi családi és munkahelyi környezetből napokra „kiszakadva”, pontos ütemezéssel kell a programot végrehajtani. Mindezt annak ellenére, hogy bárhol, bármely helyszínen adódhatnak előre nem látható nehézségek, amit „rögtönzéssel” kell megoldani, és – ha lehet – úgy, hogy ebből a látogató semmit se vegyen észre. Már az első helyszínen is olyan rutinosan kell dolgozni, mint az utolsón – és még az utolsó helyszínen sem lehet „gépiesen”, belefásultan állni a látogatók elé. Már ennyiből is érezhető, hogy a roadshow költségeit és „vesződségét” csak akkor szabad vállalni, ha megéri. És van úgy, hogy megéri, amint erről az SB-Controls Kft. munkatársaitól értesültem, akikkel az idei roadshow utolsó állomásán, a gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett bemutatón találkoztam.
A főként infrastruktúra- és épületautomatizálással, aktív tűzbiztonsági vezérlésekkel foglalkozó SB-Controls szisztémáját ismerve azonban az utazó bemutató szervezése még az eddig leírtaknál is összetettebb, ugyanis a megállóhelyeket nem választhatják ki tetszés szerint. A cég – az idén már kétéves gyakorlata szerint – a bemutatónap második felében egy-egy „élesben működő” referenciamunkát is bemutat a látogatóknak. Ez azonban mégsem jelent áthághatatan akadályt a helyszínek kiválasztásában, mivel a cég „méretes”, bemutatásra érdemes referenciamunkáinak száma is bőven meghaladja a huszat országszerte – van tehát miből választani. Amint azt Opitzer Gábor ügyvezető elmondta, ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy ezeket a referencia-helyszíneket nem bemutatókra, hanem működésre tervezték, ezért nem ritkán szűk, nehezen megközelíthető, zárt üzemi területeken, több csoportra osztva, a területen előírt munkavédelmi felszereléseket is előteremtve kell a bemutatót megoldani. Előzőleg természetesen az üzemeltető hozzájárulását is meg kell szerezniük – ez sem „adódik” mindig magától értetődő természetességgel. Ez annak a személyes kapcsolatnak a feltétele, ami a megrendelő és a kivitelező között kialakul – és a befejezett projekt után is fennmarad. Ehhez pedig az automatizálási megoldásból származó kimutatható gazdasági és üzembiztonsági eredményre, korrekt együttműködésre – végső soron jól végzett munkára – van szükség.
Opitzer Gábor ügyvezető, a roadshow házigazdája
Amint a szervezőktől megtudtam, a roadshow-k látogatói elsősorban az automatizálási megoldás eredményességében érdekelt végfelhasználók, tehát nem szükséges és nem is hatékony őket a technológia „mélységeibe” bevezetni. Olyan megközelítést érdemes alkalmazni, amely az eredményességet olyan közérthető formában jeleníti meg, mint az energiamegtakarítás, a távfelügyeleten keresztül megvalósuló magasabb üzembiztonság és rendelkezésre állás vagy a munkaerő-szükséglet csökkenése. A cég az idei utazó bemutatójának középpontjába is a referenciamunkáit állította. Ez az, amiben a végfelhasználó döntéshozója „magára ismer”, amikor működő megoldást lát olyan problémára, amelynek a gazdaságos, eredményes megoldásában a saját területén maga is érdekelt.
A roadshow állomásaihoz közel eső referenciarendszer bemutatása azonban szükségszerűen „válogat”. Ha a látogató a kényelmi szempontnak megfelelően csak a hozzá közel eső helyszínen szervezett bemutatóra jelentkezik, meglehet, lemarad a tőle ugyan távol eső, de a szakmai értelemben hozzá közelebb álló bemutatóról. Az ügyvezető azonban arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a látogatók egy része a roadshow több állomásán is megjelent, hogy az alkalmazások minél szélesebb köréről tájékozódhasson. Az egyes gyakorlati bemutatók szakmai értékét növelte, hogy a túra minden helyszínén a bemutatott alkalmazás üzemeltetőjének egy-egy képviselője is előadást tartott az aktív és potenciális partnerekből álló hallgatóság számára fontos felhasználói szempontok hangsúlyozásával.
Beruházási tapsztalatok
Egy – a jelen cikkhez hasonló – utólagos beszámoló elkészítésénél a tudósító szerepe nem a történtek jegyzőkönyvszerű dokumentálása. Ezúttal a technikai részletek helyett az általánosítható tapasztalatok kiemelésének látom értelmét.
Az előadás hallgatóinak egy része olyan intézményt vagy vállalkozást képviselt, amely beruházást vagy felújítást tervez. Számukra jelenthetett hasznos információt azoknak a tapasztalatoknak az összefoglalása, amelyeket a cég vállalkozási tevékenysége során szerzett. Az előadó elmondta, hogy sok esetben a tenderek, közbeszerzések kiírása nem megoldásra, hanem előre kiválasztott rendszerelemek szállítására vonatkozik, amely nemcsak feleslegesen szűkíti a tenderen induló cégek körét, de sokszor figyelmen kívül hagyja a valós felhasználói és üzemeltetői igényeket is. Ha az ajánlatkérés nem megoldás, hanem rendszerelemek szállítására vonatkozik, azzal a veszéllyel is jár, hogy „a legalacsonyabb árajánlat nyer” elve alapján hozott döntés figyelmen kívül hagyja azokat a költségeket, amelyek csak az üzembe helyezés után merülnének fel (üzemeltetési, karbantartási és bővítési költségek). Ugyanígy előfordul az is, hogy a felszerelt rendszer szakszerű kivitelezése, ellenőrzése, „behangolása”, optimalizálása sem történik meg a beruházás keretei között, hanem az az üzemeltető költségére történik. Az ehhez hasonló beruházási gyakorlat negatív következményeit minden esetben a végfelhasználónak kell viselnie.
A tervezési gyakorlatról az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervező cégek sok esetben nem az adott megoldásra keresik a „testreszabott” megoldást, hanem „biztonsági játékosként” a gyári ajánlásokat követik az integrált automatizálási megoldások helyett.
Az épületautomatizálás jelentőségéről kiemelte, hogy ez az épület sok évtizeden át érvényesülő kényelmi és gazdaságossági szempontjait alapjaiban határozza meg. Nem célravezető tehát, ha ennek kivitelezésén akar spórolni a beruházó.
A kisebb rendszereknél gyakran találkozhatunk azzal a szemlélettel, hogy a kivitelezőt csak a saját gazdaságossági szempontjai vezérlik, és a rendszer kivitelezése gyakran nem több, mint a saját, vagy az „orákulumnak” tekintett „szaki bácsi” automatizálási ötleteinek kritikátlan megvalósítása. Az ilyen rendszerek végfelhasználóinál nemritkán tapasztalható a csalódás, mivel a naív elképzelést megvalósító „automatika” nem hozza a várt eredményeket.
Nagyobb rendszereknél már alkalmaznak ugyan tervezőt, aki viszont sokszor a szó szoros értelmében „csak” a terv elkészítésében érdekelt, és a gépészeti megoldásokat nem mindig a feladatra optimalizálja, hanem „megszokásból” készíti el azokat. Előfordul az is, hogy a közvetlenül előírt technológiai eredményt megvalósítja ugyan a terv, de az energiahatékonyság nem tartozik az elsődleges tervezési szempontok közé.
Ezekben az esetekben különösen indokolt olyan vállalkozóhoz fordulni, aki az igények felmérésétől, tervezéstől a kivitelezésen és az üzembehelyezésen át az üzemeltetési „finomhangolásig” szorosan együttműködik a végfelhasználóval, és lehetőséget kínál a szükséges karbantartásokra és bővítésekre is.
Az ügyvezető elmondta: munkája során néhány „hajmeresztő” automatizálási megoldással is találkozott a feldrótozott, tépett szélű kartonpapírra írt és manuálisan végrehajtandó „időprogramtól” a barkács pillanatszorítóval „pozícióba állított”, szeleppel végzett „szabályozásig”. Nem cél ezek kipellengérezése. Csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakszerűtlen megoldás lehet nagyon olcsó, de az általa okozott megbízhatatlan, sőt néha veszélyes működés, a hatékonyság hiánya miatti kár sokszorosa lehet a szakszerűen megoldott automatizálás ráfordításigényének.
Szerző: Tóth Ferenc
Még több SB-Controls
Címkék: Saia | épületautomatizálás | infrastruktúra | biztonsági automatizálás
