magyar elektronika

Hírlevél

Tájékozódjon legfrissebb cikkeinkről, híreinkről!

Valós email cím megadása kötelező

Invalid Input

Invalid Input

Mouser lidA női mérnökök és tudósok
jelentős mértékben járulnak hozzá
a reáltudományok széles skálájához

Egyre növekvő figyelem irányul a nők társadalmunkban betöltött fontos szerepére, különösen az olyan területeken, amelyek pozitív hatással vannak mindennapi életünkre – ilyen például a STEM. (A STEM az angol „Science, Technology, Engineering and Mathematics”– vagyis tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika szavakból képzett rövidítés, amelyet magyarul összefoglalóan leginkább reáltudományoknak nevezhetnénk.) És bár a nők STEM-tevékenységekben folytatott aktivitása férfitársaikhoz képest korlátozottabb, hozzájárulásuk értékes és – ami még fontosabb – egyre növekszik.

 

A helyzet egyértelműen javul, hiszen az Amerikai Gépészmérnökök Társaságának (ASME) 1880-as alapításakor egyetlen női tagja sem volt, sőt, ami azt illeti, a szervezet első női tagja, Kate Gleason csupán az alapítás után 38 évvel, 1918-ban nyert felvételt.
Manapság azonban, amikor már javában benne járunk a XXI. században, minden eddiginél több nő van jelen a STEM területén – bár azt hozzá kell tennünk, hogy globálisan tekintve a helyzet kissé „egyenetlen”. Az Egyesült Államok munkavállalóinak majdnem a fele (47%-a) nő, azonban a mérnökök közül mégis csak minden hetedik nő (ami 14%-os arányt jelent). Európában a női tudósok és mérnökök aránya 30%-ról 41%-ra emelkedett, és ez az arány a kontinens 35 országából 25-ben eléri a legalább 40%-ot.

 

Fig 1


Európában csupán öt országban vannak többségben a női tudósok és mérnökök (Norvégiában, Litvániában, Lettországban, Dániában és Bulgáriában), ami viszont aggasztó, az a Finnországban, Belgiumban, Észtországban és Magyarországon tapasztalható visszaesés.
A jövő tekintetében hasonlóan vegyes képet láthatunk. Az Egyesült Királyságban az egyetemeken mérnöki, technológiai és informatikai karokon csupán egyhatod a női hallgatók aránya. Valamivel jobb a helyzet a matematikatudományok terén, ahol a nők stabilan 39%-os részt képeznek, és még előremutatóbb a fizikatudományok területén egyre növekvő, jelenleg 43%-os részarány. Összességében a tendencia javuló képet fest és reménykeltő, amiben jelentős szerepet tölt be, hogy számos (kereskedelmi és egyetemi) szervezet kiemelten foglalkozik a nőkkel a STEM-területeken, és olyan programokat dolgoz ki, amik a nők a STEM-oktatásba és szakmákba történő belépését igyekeznek ösztönözni.
Bár a női tudósok és mérnökök aránya elmarad az ideálistól, elmondhatjuk, hogy azok a nők, akik ezekre a területekre lépnek, gyakran gyors előrejutást tapasztalnak, jelentősen hozzájárulnak a választott szakmájukhoz és gyakran kerülnek vezető pozíciókba.

 

A félvezetőipar

Egy, a GSA (az USA Általános Szolgáltatási Hatósága) és az Accenture által közösen végzett felmérés a nemek közötti egyenlőséget vizsgálta a félvezetőiparban, és arra a megállapításra jutott, hogy a nők a félvezetőiparban dolgozóknak csupán 10 és 25% közötti részét teszik ki. Ezenfelül a vezetői pozíciókban (igazgatói és annál magasabb posztok) 1%-nál is kisebb részben képviselik magukat a nők, habár a helyzet általában jobb a nagyobb szervezetek esetében. A felmérés eredményének dacára a nők nagyon is jelentős közreműködői a félvezetőiparnak.
Egy korabeli példa Esther Marley Conwell esete, aki 1922-ben született Brooklynban. A Brooklyn College-ben tanult fizikát, majd a Rochesteri Egyetemen és a Chicagói Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol mesterdiplomát és doktori címet szerzett, szintén fizikából. Ezekre az erős alapokra aztán egy 62 éves karrier épült a félvezetőkkel, szerves kristályokkal, vezető polimerekkel és a DNS-sel kapcsolatos kutatások terén. Ezen időszak alatt dolgozott a Bell Laboratories, a Sylvania Labs és a Xerox Webster Research Center égisze alatt is, olyan félvezetőket kutatva, mint a germánium és a szilícium.
Conwell 1998-as nyugdíjba vonulását követően professzorként tért vissza a Rochesteri Egyetemre, ahol további 16 éven keresztül folytatta kutatásait. Kiemelkedő karrierje során számos kitüntetésben részesült, és egyaránt tagja lett a Nemzeti Tudományos Akadémiának és a Nemzeti Mérnökakadémiának. 2002-ben felkerült a Discover magazinnak az 50 legkiemelkedőbb női tudóst bemutató listájára, 2009-ben pedig megkapta a National Medal of Science (Nemzeti Tudományos Érem) kitüntetést. Legnagyobb eredményeként talán azt említhetjük, hogy 1997-ben, első nőként megkapta az Elektromos és Elektronikai Mérnökök Intézetének Edison-érmét.
Számos frissebb példa is rendelkezésre áll üzleti és mérnöki szerepkörökben egyaránt, például Debra Bell, a Micron félvezetőgyártó DRAM-üzletágának felelős alelnöke. Két évtized alatt összesen 58 amerikai szabadalmat szerzett termékfejlesztési technológiák, különösen a DRAM-áramkörök tervezése terén. Bell úgy gondolja, női mérnökként olyan egyedi nézőponttal rendelkezik, ami a különböző helyzetek és megoldások általánostól eltérő megközelítése révén tette sikeressé.
Szintén említést érdemel az üzleti szerepkörben sikereket elért Lalitha Suryanarayana, az Infineon Technologies stratégiai, fúziókért és felvásárlásokért felelős alelnöke. 25 évet töltött a távközlés és a félvezetők területén, termékmenedzsment, partneri üzletfejlesztési és üzemeltetési pozíciókban.
Suryanarayana a New York-i Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán szerzett mesterdiplomát, majd MBA-diplomát a Texasi Egyetemen. Mérnökként végzett munkája során jelentősen hozzájárult a mobil és eszközfüggetlen internetes technológiák szabványosításához. És, ha ez nem lenne elég, több publikációt, köztük egy műszaki könyvet is jegyez szerzőként, ráadásul mintegy 50 szabadalommal is rendelkezik.

 

Nők az űrkutatásban

Az űrkutatás a közvélekedés szerint a STEM-tudományok egyik legizgalmasabb területe, azonban a legtöbben úgy gondolják, hogy az űriparban határozottan a férfiak dominálnak.
1963-ban Valentyina Tyereskova, orosz kozmonauta részt vett a Vosztok 6 küldetésen és a nők közül elsőként járt a világűrben. Pontosan két évtizeddel később, az STS-7 űrsikló fedélzetén Sally Ride jutott fel az űrbe, és ezzel ő lett az első amerikai női űrhajós. A századforduló óta a nők egyre aktívabbak az űrutazások terén, 2021 márciusáig összesen 65-en hagyták el a bolygót és repültek az űrben.

 

Fig 4a

Valentyina Tyereskova

 


A nők szerepét és közreműködését számos esetben nagyra értékelték. Például a NASA-űrhajós John Glenn földkörüli küldetésének előkészületei során 1962-ben. Habár a bonyolult repülési pályák számításait a felszállástól a leszállásig a kor legkifinomultabb számítástechnikai berendezései végezték, az űrhajósok bizalmatlanok maradtak. Egy női mérnök, Katherine Johnson kézzel elvégezte az összes számítást, és biztosította, hogy a számítógépes rendszerek pontosan egymáshoz igazodjanak, elősegítve, hogy az űrhajósok megnyugodjanak és folytatódhasson a küldetés.

 

Fig 2 Katherine

Katherine Johnsont a Kongresszusi Arany Érdemrenddel tünteti ki Barack Obama elnök

 


A híres Hubble űrtávcső egyenesen a létezését köszönheti a női mérnököknek. A projekt sikerében játszott kulcsszerepének köszönhetően Nancy Grace Roman a „Hubble anyja” becenevet kapta. Sikerekkel tarkított karrierje során Dr. Roman lett a NASA első női vezetője és vezető csillagásza. Felismerve a nők fontosságát a STEM-tudományok területén, végrendeletében jelentős összeget hagyott arra célra, hogy minél több nő számára lehetővé váljon a tudományos pálya­futás.
Iskolai tanulmányai után Deneen Lewis a Hubble-projekt villamosmérnöke lett. Pályafutása során három szervizküldetésben is szerepet játszott, amelyek a Hubble-űrtávcső karbantartását és fejlesztését célozták. Részt vett az űrsikló utolsó, 2009-es Hubble-küldetésén, amin a végrehajtási terv kidolgozásának oroszlánrészét végezte, meghatározva a Hubble elektromos energetikai rendszerén történő munkálatok részletes menetét.

 

A Föld megmentése

Napjainkban a tévéből és a hír­blogokból is megállás nélkül ömlenek ránk az éghajlati válsággal és a globális felmelegedés kordában tartásához szükséges lépésekkel kapcsolatos témák. Miközben a fogyasztási szokásaink, az életvitelünk és a hulladékkezelés gyökeres átalakítása egyértelműen kritikus fontosságú, nem tekinthetünk el a változó környezet figyelemmel kísérésétől és mérésétől sem. Annak megerősítése, hogy a meghozott intézkedések fenntarthatóbb működés felé vezetik bolygónkat, csak akkor lehetséges, ha az éghajlati változásokat pontosan tudjuk mérni, tárolni és feldolgozni, illetve képesek vagyunk az így szerzett adatok megértésére. A mindezt elősegítő hatalmas mérnöki erőfeszítésekben számos területen játszanak nők is úttörő szerepet.
Jó példa erre három kulcsfontosságú környezeti mutató – a levegő, a víz és a talaj – egészségi állapotának megfigyelése. A szennyezett levegő nem csupán az emberekre és a természetre van káros hatással, de pusztítja a műszaki berendezéseket és egyéb értékeinket, például a történelmi műemlékeinket is. A levegő minőségének nyomon követésével azonosíthatóak az egyes szennyezőanyagok, lehetővé téve a megfelelő intézkedések meghozatalát vagy megváltoztatását.
A Monica Abarca, vállalkozó és mechatronikai mérnök által alapított qAIRa társaság innovatív módon vizsgálja a levegőminőséget. Szabadalmaztatott megoldásuk pilóta nélküli légi járművek (drónok) kiterjedt hálózatán és egy kis költségű, fix modulon alapszik. Költséghatékony megoldásuk számos levegőminőségi paramétert (CO, NO2, SO2, H2S, O3, por PM2,5, por PM10, hőmérséklet, relatív páratartalom, légnyomás, UV-sugárzás és zajszint) követ nyomon. Az adatok a vállalat szerverein kerülnek feldolgozásra, és végül egy nyilvánosan is elérhető webes térképen vagy mobilalkalmazásban tekinthetők meg.

 

Fig 3 Monica

Monica Abarca

 

 

Összefoglalás

Viszonylag alacsony létszámuk ellenére számos figyelemre méltó nő járult hozzá jelentős mértékben az olyan mérnöki, tudományos és üzleti területekhez, mint a félvezetőipar, az űrtechnológia és a környezetvédelem. Bár egyértelmű, hogy bőséges tér maradt a további fejlődéshez, de a nők STEM-területeken játszott szerepe egyre növekszik, sikereikkel a következő generációkat inspirálják arra, hogy az egyetemeken mérnökké és tudósokká váljanak és részesei legyenek a STEM-világnak.

 

Szerző: Marie-Pierre Ducharme – Mouser Electronics
(Markt&Technik „Az év menedzsere 2020” cím nyertese Supply Chain kategóriában)

 

Mouser Electronics
Authorised Distributor
www.mouser.com