magyar elektronika

E-mail cím:*

Név:

{a-feliratkozással-elfogadja-az-adl-kiadó-kft-adatvédelmi-és-adatkezelési-tájékoztatóját-1}

Robotika aranykora 1

A robotika nagy utat tett meg 1961, a New Jersey-ben kifejlesztett első ipari robot óta. Mára a robotok a teljes ipari szektort tekintve – 1993-tól 2017-ig – évente 0,36%-kal növelték a termelékenységet, azaz többel, mint a gőzgépek 1850 és 1910 között (évente 0,34%). Ma a robotikát a gépi tanulás forradalmasítja.

 

 

Ez 2030-ra várhatóan 15,7 trillió dollárral növeli a világgazdaság teljesítményét, többel, mint a két leggyorsabban fejlődő gazdaság, Kína és India együttvéve. Előnye elsősorban az automatizált folyamatok és a képzettebb munkaerő nagyobb rugalmassága. Nő a fogyasztás is, mivel a vevők több testreszabott, egyedi és magas minőségű terméket vásárolhatnak. A GDP-t főként a gyártásban realizáló országok növekedése az 1,6 százalékpontot is elérheti. A hálózatba kapcsolt robotok terén még sok a tennivaló: ma még csupán 2%-uk kapcsolódik távfelügyelethez. A robotok teljesítménye egyre nő, mégis egyre megfizethetőbbek. Az eladások 2015-ben 15%-kal, a valaha volt legnagyobb éves bővüléssel növekedtek. Számuk az Amerikai Egyesült Államokban egy évtizeden belül 300%-kal nő, de a legnagyobb felvevőpiac Kína lesz.

 

Robotika aranykora 2

 

Az ABB, amely 1974 óta több mint 300 ezer robotot értékesített, világszinten átlag naponta 3 fővel bővíti robotika divíziójának létszámát. A modern robotokat egyre gyakrabban alkalmazzák majd az emberek számára fizikailag megerőltető vagy veszélyes feladatokra. Költséghatékonyságuk miatt a gyártó szektorban a létesítésükre irányuló befektetés jellemzően már a telepítés első évében megtérül.  Az ABB-fejlesztésű YuMit, a világ első „együttműködő robotját” arra terveztek, hogy emberek mellett dolgozzon a szerelősoron. A YuMi a szenzoraival érzékeli, mikor kerül az útjába valaki, így nem jelent veszélyt az emberre, ellentétben a robotok korábbi generációjával, amelyeket robotcellába kellett zárni.

A robotok nem csak megszüntetnek, de teremtenek is új munkaköröket. Az 1000 alkalmazottra vetített robotok számában az élen Dél-Korea, Japán és Németország, a világ legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú országai állnak. Az állások több mint 90%-a nem automatizálható teljesen. Helyette az a tendencia érvényesül, hogy az emberek és az robotok együtt dolgoznak. A gépi tanulás és az IT olyan új üzleti modelleket is teremt, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a munka világában.  A vállalatoknak a dolgozóik képzésébe kell invesztálniuk, hogy jobban fizetett, magasabb színvonalú munkát ajánlhassanak.

A robotok még számos tevékenységre nem képesek. Nem tudják felfogni önmaguk körül a környezetüket, nem képesek olyan feladatot végrehajtani, amire nincsenek beprogramozva.

A gépi tanulás fejlődésével a robotok rendkívül fejletté és kifinomulttá válnak, képesek lesznek reagálni környezetük változására, alkalmazkodni a változó feladatokhoz, illetve hasznosítani kollektív tudásukat és tapasztalataikat. Az ABB – amely évente 1,5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre, – a hozzá hasonló cégekkel együtt – teljeskörű digitális megoldásokra törekszik. Ezekkel a javarészt pozitív változásokkal az Ipar4.0 utat nyit a termelékenység javítása felé számos iparágban, és átalakítja, javítja a humán munkaerő helyzetét. 

(Az ABB sajtóközleménye nyomán)

 

   
Advertisement