Az SB-Controls Kft. önmagát automatizálta

A cég új székháza egyszerre munkahely és épületautomatizálási bemutató

A korábbi – többé-kevésbé kompromisszumos – telephely-megoldásán túllépve az SB-Controls Kft. új, saját tulajdonú székházat épített a XXI. század műszaki igényeinek megfelelő színvonalon. Az épület 99%-os készültsége mellett a cég már munkahelyként is birtokba vette az új épületet, amelyet Opitzer Gábor ügyvezető meghívására magunk is meglátogattunk.

Az SB-Controls Kft. már több, mint öt éve 100%-os magyar tulajdonú vállalatként értékesíti a svájci Saia Burgess cég automatizálási megoldásait. Műszaki támogatást nyújt a hazai felhasználóknak, de maga is vállalkozik automatizálási projektek kivitelezésére, illetve részt vesz nagyléptékű beruházások automatizálási részfeladatainak megvalósításában, elsősorban az energiamenedzsment, az épületautomatizálás, a közmű-szolgáltatások automatizálásának tervezése és telepítése területén.

Az új irodaház látványterve

A vállalkozás elhelyezési körülményei eddig is megfeleltek a zavartalan működés alapkövetelményeinek, de a tulajdonos-ügyvezető Opitzer Gábor úgy vélte, hogy a kft. még sikeresebb működéséhez egy önálló tulajdonú, és a cég működési követelményeinek, és a kor műszaki színvonalának teljes mértékben megfelelő új telephely szükséges. Ez nemcsak javítja a munkakörülményeket, hanem a benne megvalósított épületfelügyelet és energiaoptimalizálás a legjobb referencia is az érdeklődő ügyfelek számára. Mivel ez a legjobban egy új építésű, teljes mértékben a kitűzött célnak alárendelt tervezésű épület falai között valósíthatók meg, „zöldmezős” beruházás megvalósítása mellett döntöttek.

Opitzer Gábor ügyvezető igazgató

A telephely környezete

Az SB-Controls Kft. megszokott és bevált környezete eddig is az agglomeráció volt, és ezen az új telephely kiválasztásakor sem kívántak változtatni. A korábbi budaörsi telephelyhez képest néhány kilométerrel tágabban értelmezett agglomerációra, az M7-es autópálya közelében fekvő sóskúti ipari parkra esett a választás. Ez ma még igen csak „alakulóban van”; máris jó néhány vállalkozás telepedett le itt, de még bőven látszanak üres területek is – van tehát hova fejlődni. Az SB-Controls beruházására az imént alkalmazott „zöldmezős” jelző itt valóban szó szerint is értendő: az ipari park utcáinak még nevük sincs, ezért található a cég honlapján – a hagyományos cím helyett – csupán egy helyrajzi szám. Igaz, ezzel a céget meglátogatni kívánó partnerek és a navigációs mobiltelefon-alkalmazások nem sokra mennek, de az M7-es autópálya felől a megközelítés három egyszerű mondatban elmagyarázható, amit az is bizonyít, hogy még a tudósítónak is sikerült odatalálnia. Opitzer Gábor elmondta, hogy ez a helyzet – még ha nem is okoz megközelítési problémákat – ideiglenes, mivel a terület jogállásának fokozatos rendeződésével az Sóskút belterületévé válik, és ettől kezdve az Önkormányzat gyakorolhatja majd utcanévadási jogát. Érdekes mellékmondatot fűzött ehhez Gábor: a telephely építése idején felkereste a helyi polgármestert, hogy bemutatkozzon neki. Az önkormányzat vezetője azonnal telefonszámot cserélt az ügyvezetővel, és felajánlotta segítségét az esetlegesen felmerülő problémák megoldásához. Az utcanevekre kitérve megemlítette, hogy az ipari park területen az innováció magyar nagyjairól kívánják az utcákat elnevezni – és „tágra nyitotta a kaput” az ott megtelepült cégek utcanév-ötletei előtt. Úgy tűnik tehát, hogy a település vezetése nemcsak iparűzési adót fizető bevételi forrásnak, hanem partnernek is tekinti az odaköltözött (és még költöző) vállalkozásokat. Az autópálya közelsége miatt a megközelítés is kiváló mind a fővárosból, mind az ország más tájairól odautazó ügyfeleknek.

Mérnökök munka közben

Az épület

Amikor a látogatást megbeszéltük, kaptunk a cégtől egy számítógéppel készült építészeti látványtervet is. Ezt – őszintén szólva – kissé értetlenül néztem: ablak és bejárat – legalábbis a külső falakon – sehol, csupán egy átriumszerű benyíló utal arra, hogy a tetején céglogóval díszített, egyébként végtelenül egyszerű „dobozba” be is lehet menni, és ott emberek élnek és dolgoznak. Azonban a látogatásra megérkezve a „keveset mutató” látványterv értelmet nyert. Tény, hogy a külső falakon nincsenek nyílászárók, ám a védett, szeparált kertre nyíló hatalmas, háromrétegű ablakok bőséges fénnyel látják el a belső helyiségeket, miközben gyakorlatilag teljesen kizárják a közeli autópályáról ideszűrődő közlekedési zajt.

A teljes épületautomatikai rendszer / A fűtési-hűtési osztó-gyűjtő gépészeti rendszer / A fűtő-hűtő hőszivattyúk

A cég sokéves gyakorlatából már leszűrődtek az igények, hogy a működéshez mire van szükség. Úgy láttuk, minden funkció megfelelő, átgondolt elhelyezést kapott. Benyomásunk szerint a megvalósult munkatér „sem nagy, sem kicsi”, és világosan elkülönülnek benne a „nyilvános” és „privát” funkciók. A „félátriumból” barátságos fogadótéren keresztül lépünk az épületbe, ahonnan a fő funkciók közvetlenül megközelíthetők. A kereskedő- és támogatómérnökök és tőlük elkülönülten a gazdasági-adminisztratív munkatársak tágas munkaterületet kaptak, a partnerek támogatásához szükséges „labormunkához” is megfelelően szeparált tér valósult meg. A munkatársaknak étkezőkonyha áll a rendelkezésére. Az ügyvezető irodája kisebb tárgyalásokhoz is megfelel. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenünk az épület legnagyobb egybefüggő, „multifunkciós” terét, amely az oktatást, konferenciák, ügyféltájékoztatók, vállalati rendezvények lebonyolítását is lehetővé teszi. Ez egybenyílik egy tárgyalóhelyiséggel, amely az oktatótértől mozgatható falakkal leválasztható. A személyek által rendszeresen használt helyiségek álmennyezete nem csak az épületgépészet nem mindig esztétikus megoldásainak eltakarására szolgál, hanem perforált kialakítása még a nagy tereknek is visszhangmentes, kellemes akusztikát kölcsönöz. A látványterv látszólagos „bezártságát” látva meglepő az említett helyiségek bőséges természetes megvilágítása. A belső kertre néző ablakokon át a munkatársak ugyan elválasztva, de mégis „látótávolságban” dolgozhatnak.

Az épület főelosztója regisztrált villamos mérésekkel

Természetesen jó néhány kiszolgálóhelyiség is kiegészíti a felsorolt funkciókat, ezeket – egy kivételével – nem részletezzük. A kivétel a „gépház”, amely nemcsak az épület fűtésének, szellőzésének és más épületgépészeti funkcióknak ad helyet, hanem egyben működő, bemutatható referencia szerepét is betölti a cég otthonát meglátogató ügyfelek számára. Ez azonban már átvezet a következő témánkra, az automatizálás, gépészet és épületfelügyelet kérdéseire.

Épületautomatizálás, gépészet és felügyelet

Az épület számos részletén látszik, hogy alaposan kihasználták azokat a passzív megoldásokat, amelyektől az épület környezet-barátabb, energiatakarékosabb lehet. A hatalmas ablakok természetes fénye fontos megvilágítási forrás, de egyben potenciális hőveszteség és kívülről jövő zajterhelés okozója is lehet. Illetve csak lehetne, mert a cég épületéhez háromrétegű, kiváló hő- és zajszigetelő tulajdonságú ablakokat használtak fel. Külső oldalukon motoros vezérlésű árnyékoló redőnyökkel csökkenthető az a hőmennyiség, amit nyáron – az ablakok elkerülhetetlen üvegházhatása miatt – egyébként a klímaberendezéseknek kellene eltávolítaniuk. Az épület fűtéséről két levegős hőszivattyú gondoskodik, amelyek a fűtőenergia-igénynek megfelelően egyenként és együtt is üzemeltethetők. A légcserét a raktárban elhelyezett szellőzőgép valósítja meg, amely hőcserélővel akadályozza meg, hogy a beszívott levegő lényegesen megváltoztathassa a benti levegő hőtartalmát, és ezzel rontsa a fűtés vagy a hűtés hatékonyságát. Az ügyvezető ezt azzal egészítette ki, hogy a légcsere vezérlésében a közeljövőben szén-dioxid-szenzorok is szerepet kapnak, amely egyrészt megakadályozza, hogy a szellőzőgép túl keveset működjön, és ezzel a bent tartózkodók közérzetét rontó CO2-koncentráció alakulhasson ki, másrészt arra is ügyelnek, hogy felesleges működésével se fogyasszon a szükségesnél több energiát.

Világításvezérlés okostelefonnal

A világítást DALI világításautomatikai hálózattal egyenként vezérelhető, beállítható fényintenzitású fénycsöves lámpatestek adják. Rendszervezérlőként – meglepődtünk volna, ha nem így lenne – a Saia PCD PLC-családjába tartozó PLC-ket és más vezérléstechnikai elemeket használnak, amelyek mintaszerűen szerelt vezérlőszekrényekben foglalnak helyet – ideális referenciaként tükrözve a cég kompetenciáját. Az automatikát a helyiségekbe szerelt érintőképernyős LCD-alapú HMI-eszközökkel lehet majd felügyelni és vezérelni. Ennek az alrendszernek a megvalósítása még folyamatban van, de már láthattuk a leendő kezelőegységek frissen beérkezett első példányát. A rendszerfelügyelet – a mai trendeknek megfelelően – mobilalkalmazásról is elérhető. Amikor az ügyvezető az okostelefonjáról vezérelve mutatta be az oktatóhelyiség világításának vezérlési lehetőségeit, nemcsak „villogni” akart ezzel a ma még kevéssé elterjedt megoldással, hanem a még nem teljesen kiépített fali HMI-rendszer hiányát pótolta. Az épületfelügyelet és energiamenedzsment alapinformációjának tekinthető külső időjárási adatokat a tetőn elhelyezett többfunkciós időjárásszenzor szolgáltatja, amelynek egyik érdekessége, hogy a szélmérő alrendszer mozgó alkatrész nélkül méri a szél irányát és sebességét. És végül – ha már a tetőnél tartunk – Gábor arról is beszélt, hogy a tetőn elhelyezett gépészeti eszközök mellett szabadon maradt helyet rövidesen szolárpanelek foglalják majd el, tovább csökkentve az épület ökológiai „lábnyomát”.

A „kültér”

Mint már említettük, a 100%-os készültségig még van dolguk a cég munkatársainak. Az épület tetején még egy reklámhordozó – és egyben a tetősíkon elhelyezett gépészeti berendezéseket „álcázó” építészeti megoldás vár befejezésre. A talajszinten már elkészült a szilárd burkolatú parkoló, de a végleges megjelenést a kertészeti munkák befejezése adja majd meg a telephelynek. Gábor optimista: mire a cég – jelenleg „jobb híján” megadott – helyrajzi számát utcanevet és házszámot tartalmazó „igazi” cím váltja majd fel, a kert is elkészül.

Hoval gépek biztosítják az épület fűtését-hűtését

Összefoglalás

Természetesen nincs módunk arra, hogy minden figyelemreméltó megoldásról részletesen – vagy akár csak az említés szintjén – tájékoztassuk az olvasót. Úgy véljük, a gazdaság élénkülését majd azon mérhetjük le igazán, ha sok más cég követi az SB-Controls Kft. példáját, és a jelenkor lehetőségeit kihasználva a jövő kihívásainak is megfelelni képes, emberbarát, otthonos, funkcionális és energiatudatos megoldásokat alkalmazó telephelyen tudja majd végezni munkáját és fogadni ügyfeleit.
Eredményes, sikeres munkát kívánunk az SB-Controls munkatársainak új telephelyükön, és érdeklődéssel várjuk az új technikával való „tartós együttélés” első tapasztalatait.

Tóth Ferenc

Még több SB-Controls