Témakör: Kommunikáció
Vezetéknélküli kapcsolatok – az RF és a Bluetooth összehasonlítása
Megjelent: 2018. május 04.
Számos tényezőt érdemes figyelembe vennünk, amikor alkalmazásunkban a legmegfelelőbb típusú vezeték nélküli kapcsolatot szeretnénk kiépíteni. Sok érv szól mind a teljesen szabadalmazott rádiófrekvenciás megoldás tervezése, mind a szabványos bluetooth-os rádiófrekvenciás egység használata mellett.
Az alkalmazások vezeték nélküli összekapcsolásában a tervezők számos lehetőség közül választhatnak, a számítógépes beviteli eszközöktől (HID) a dolgok internetéhez (IoT) használt távérzékelőkig. Az alapvetőbb döntések egyike – amelynek meghozatala sok tervező számára nem egyszerű –, hogy szabványosított rádiófrekvenciás (RF) megoldásokat válasszanak-e inkább, mint Wi-Fi, Bluetooth vagy Zigbee, vagy valamilyen saját tulajdonú (szabadalmazott) rádiófrekvenciás fizikai rétegre (PHY) épülő kialakítást és protokollt. Mindkét megoldásnak sok előnye van, de az illesztőfelületre, együttes használatra, késletetésre és tanúsítványokra vonatkozó követelmények teljesítése sok problémával is járhat a költségek, a biztonság, a fogyasztás, az együttműködési képesség, a tervezési idő és a tartósság szempontjából. Ezen problémák jelentős része összefügg, ezért a tervezőknek a tervezési követelményeket kell először meghatározniuk, majd ennek megfelelően kell optimalizálni a tervet. Ez a cikk először azt tárgyalja, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe venni, ha a szabványos Bluetooth-illesztőfelület és valamilyen szabadalmazott rádiófrekvenciás (RF) protokoll között kell választani. Ezután bemutat egy Bluetooth 5-ös változatot, majd egy olyan félvezetős megoldást, amelyre implementálható egy szabadalmazott protokoll, és útmutatót ad ezek gyors elkészítéséhez és beüzemeléséhez.
1. ábra A Rigado BMD-330 Bluetooth 5 modulja tartalmaz antennát és illesztőáramköröket is, hogy egyszerűsítse és gyorsabbá tegye az implementálást (A kép forrása: Rigado)
Szabadalmazott rádiófrekvenciás megoldások – érvek és ellenérvek
A szabadalmazott fizikai réteg és protokoll alkotta megoldás akkor hatékony, ha a terv optimalizálást igényel a biztonság, a kis fogyasztás, a kis ökológiai lábnyom és a teljesítmény terén.A biztonság számos alkalmazás esetén alapvető fontosságú, a garázsajtók működtetőitől a dolgok internetére (IoT) kapcsolódó eszközökig. Szabadalmazott rádiófrekvenciás megoldásoknál sokféle, a biztonsági követelményeknek eleget tevő megközelítés lehetséges. Először is a szabadalmazott kialakítások a „védelem az átláthatatlanság révén” megoldást használják, amennyiben a kevéssé ismert rádiófrekvenciás illesztőfelületeket nehezebb feltörni. Ezenkívül a szabadalmazott illesztőfelületeket igyekeznek két pont között megvalósítani, vagy olyan zárt rendszerben működtetni, amely nem csatlakozik szélesebb hálózatokhoz, és ezáltal rejtve marad. Végezetül, a szabadalmazott illesztőfelületek tervezői szabadon fejleszthetnek saját fejlett titkosító algoritmusokat, vagy továbbfejleszthetik a már meglévőket anélkül, hogy azok képesek lennének más gyártók által fejlesztett biztonsági algoritmusokkal való együttműködésre. Eltérőnek lenni már önmagában is biztonsági előnyt jelent. A szabadalmazott rádiófrekvenciás megoldások akkor lehetnek előnyösek, amikor stabil kapcsolatot kell biztosítani a Wi-Fi-hálózatok, mikrohullámú sütők, vezeték nélküli telefonok és más kis fogyasztású, vezeték nélküli hálózatok zavaró környezetében. Ha nem kötik őket a szabványok, a tervezők rugalmasan kihasználhatják a spektrumhasználati technikákat, amilyenek például a közvetlen sorozatú szórt spektrum (DSSS) és a frekvenciaugrásos szórt spektrum (FHSS) technikák. Ezenkívül alkalmazhatják saját kedvenc kódolási sémájukat a kapcsolat várható vesztesége alapján, hogy nagyobb adatátvitelt vagy kisebb fogyasztást érjenek el. Ez a rugalmasság vonatkozik az adatcsomag struktúrájára is. A csomagok felépítése az alkalmazás igényeinek megfelelően áramvonalasabbá tehető a szabványokra épülő, vezeték nélküli eszközökkel való együttműködéshez szükséges csomagrátét nélkül. Ami a hardvertervezés szempontjait illeti, a jól megértett teljesítménykövetelmények és azon feltétel biztosítása, hogy ezek a követelmények ne módosuljanak egy későbbi időpontban, lehetővé teszik a szabadalmazott rádiófrekvenciás illesztőfelületek tervezői számára, hogy optimalizálják a méretet, a fogyasztást és a teljesítményt. Ezt úgy tudják megtenni, hogy csak azokat a funkciókat tervezik a készülékbe, amelyeket az alkalmazás megkövetel. Miközben a szabadalmazott rádiófrekvenciás megoldásoknak rengeteg előnyük van, számos tényezőt tekintetbe kell venni a tervezésük során. Az első a költség, az egyedi rádiófrekvenciás integrált áramkör és a hozzá kapcsolódó szoftverek egyszeri tervezési költségeinek nullszaldójához – különösen olcsó készülékek esetén – a várható termékmennyiségnek 100 000 példány fölött kell lennie. Szorosan kapcsolódik a költségekhez a tervezési idő, különösen ha figyelembe vesszük a rádiófrekvenciás megoldás tervezésének kiszámíthatatlanságát, a tervezési gyakorlattal rendelkező szakemberhiányt, valamint a terv sikeréhez elengedhetetlen firmware és szoftver kifejlesztéséhez szükséges időt.
2. ábra A Rigado BMD-330 modulja a Nordic Semiconductor nRF52810 lapkára épített rendszerére (SoC) épül, amely egy ARM® Cortex™ M4 CPU-t és egy 2,4 GHz-es rádiót tartalmaz (A kép forrása: Rigado)
A Bluetooth-rendszert széles körben alkalmazzák, és mindig az adott feladathoz illeszthető
A másik véglet a Bluetooth. Eredetileg a számítógépes beviteli eszközöknél használt, két pont közötti összekapcsolás és a felhasználó számára kábelgubancot jelentő egyéb eszközök észszerű kiváltására tervezték ezt a technikát, de hamar a vezeték nélküli hangátviteli eszközök összekapcsolására használt megoldássá is vált. A Bluetooth Special Interest Group (SIG) szoros felügyeletének köszönhetően a Bluetooth egy jól ismert rendszer, és a tervezők biztosak lehetnek abban, hogy készülékeik képesek lesznek egymáshoz kapcsolódni és együttműködni más Bluetooth-kompatibilis eszközökkel, tekintet nélkül arra, hogy ki a hardver gyártója. A technika széles körű használata és a készülékek együttműködési képessége bőséges hardver- és szoftverválasztékot eredményezett, ami azzal is jár, hogy a vezeték nélküli illesztőfelületet igénylő készülék alacsony költségű és gyorsan piacra dobható lesz. Ezenfelül a Bluetooth fejlődött is az évek során. A Bluetooth mindig a 2,4 GHz-es ipari, tudományos és orvosi (ISM) frekvenciasávban működött, kezdve a GFSK modulációval és 79 darab 1 MHz-es vivőfrekvenciával, ami 1 Mb/s átviteli sebességet tett lehetővé. Ezt nevezik Bluetooth alapsebességnek (BR, Basic Rate). Alkalmazkodó FHSS kódolási sémája lehetővé teszi, hogy zavarójelek jelenléte esetén is hatékony maradjon, még úgy is, hogy a dolgok internete (IoT) több vezeték nélkül kapcsolódó eszközzel jár. A hatékonyabb adatátvitel érdekében a Bluetooth 2.0+ EDR (Enhanced Data Rate – megnövelt adatátviteli sebesség) π/4-DQPSK (negyed fázis fáziskülönbségű fáziseltolásos moduláció) és 8DPSK modulációt használ, így 2 Mb/s, illetve 3 Mb/s adatátviteli sebességet érve el. Mivel a Bluetooth technikát szigorúan felügyeli a SIG, a tervezőknek figyelemmel kell kísérniük azokat a változásokat, amelyek a Bluetooth 4.0 alapjellemzők (Core Specification) bevezetésével jelentek meg 2010-ben. Ez vezette be a kis fogyasztású Bluetooth (BLE, Bluetooth Low Energy) megoldást, amelyre korábban intelligens Bluetooth (Bluetooth Smart) néven hivatkoztak. A BLE visszafelé nem kompatibilis a Bluetooth Classic megoldással, így a tervezőknek itt oda kell figyelniük. A BLE elsődleges célja a kis fogyasztás. Ezt úgy valósítja meg, hogy a Bluetooth Classic kapcsolatközpontú megközelítése helyett – ahol a készülékek mindig kapcsolódnak egymáshoz – kapcsolat nélküli megközelítést használ – ahol csak akkor kapcsolódnak egymáshoz rövid ideig, amikor arra szükség van. Alkalmazási területei a viselhető eszközök, például okosórák, valamint a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó eszközök érzékelői. A Bluetooth SIG nem hagyta abba a jellemzők fejlesztését, hogy a Bluetooth megfeleljen a tagok és az általuk fejlesztett alkalmazások szerteágazó követelményeinek. A fejlődésről bővebben a DigiKey weboldalán található cikkgyűjteményben olvashat: Bluetooth 4.1, 4.2 and 5 Compatible Bluetooth Low Energy SoCs and Tools Meet IoT Challenges (Part 1) (Bluetooth 4.1-, 4.2- és 5-kompatibilis, kis fogyasztású, lapkára épített rendszerek és eszközök – megfelelnek a dolgok internete (IoT) jelentette kihívásoknak (1. rész).)A legújabb verzió, a Bluetooth 5 erősebb, előremutató hibajavítást (FEC, forward error correction) használva megkétszerezi a BLE adatátviteli sebességét az 1 Mb/s-ról 2 Mb/s-ra, és négyszeresére, maximum 50 m-re növeli a 128 kb/s átviteli sebességű kapcsolat hatótávolságát. A nagyobb adatátviteli sebesség több csomag átvitelét teszi lehetővé egy időszakasz alatt, miközben csökken a fogyasztás, mert a készülék hosszabb időközökig marad kis fogyasztású vagy tétlen üzemmódban. A nagyobb kapcsolódási távolság nagyobb rugalmasságot ad a tervezőknek a nagy távolságú adatátviteli sebességhez kapcsolódó kompromisszumok terén minden Bluetooth-eszköz, így a jeladók esetében is. A jeladók elemről vagy akkumulátorról üzemelő BLE-eszközök, amelyek saját azonosítójukat sugározzák a közelükben lévő mobileszközök számára, hogy azok végrehajthassanak bizonyos műveleteket, amikor a jeladó közelében vannak. A hirdetők körében népszerű jeladók ezenkívül pontos bel- és kültéri nyomkövetést is lehetővé tesznek. A SIG létrehozott azonban egy másik érdekes fejlesztést is, amit a szabadalmazott rádiófrekvenciás illesztőfelületeket használó tervezők is meg tudnak csinálni. Csökkentették a csomagrátétek hasznos adatmennyiséghez számított arányát, így kevesebb számú adatátvitellel lehet elküldeni egy adott „tényleges” adatmennyiséget, ami még tovább csökkenti a fogyasztást. Ami egyszerű kábelkiváltó műszaki megoldásnak indult, valami sokkal hasznosabbá alakult át. Ennek köszönhetően a tervezők egyre inkább a gyors és könnyű Bluetooth-megoldást keresik, hogy ne kelljen viselniük a saját rádiófrekvenciás illesztőfelület tervezésével járó költségeket.