Témakör:
Megbillenhet az okostelefonok árpiramisa?
A mobil operációsrendszer-piacon ma két nagy szereplő osztozik: az Apple-specifikus iOS és a számtalan platformon futó, Google-támogatású Android. Az utóbbi – amely eddig a „belépő szinttől” a csúcskategóriáig mindent lefedett – most a legalacsonyabb ártartomány felől számíthat „támadásra”. A Mozilla Firefox OS mobil operációs rendszerének jövőjét ma még nehéz megjósolni, de a szervezettség, a hardver- és szoftvergyártók együttműködése akár „sikerre is ítélheti” a próbálkozást.
A kínai csipgyártó[1] Spreadtrum Communications és a leginkább böngészőjéről ismert Mozilla arra szövetkezett, hogy egy 25 USA-dolláros okostelefonnal „vihart kavar” a világ mobiltelefon-piacának árérzékeny oldalán. A két cég képviselői nemrég bejelentették, hogy befejezték a Firefox OS mobil operációs rendszer integrációját a Spreadtrum cég néhány csipkészletéhez.
A Firefox OS-alapú okostelefonok első generációját tavaly küldte piacra néhány olyan mobilgyártó, mint az Alcatel, a ZTE és az LG, és elsősorban a hálózati szolgáltatócégek kereskedelmi csatornáin próbálták meg értékesíteni. Még az olyan nagy mobilszolgáltatók is beszálltak az első „puddingpróbába”, mint a Telefonica, de számos elemző úgy vélte, hogy ezzel eddig nem okoztak jelentős változást a mobilpiacon. A Strategy Analytics piackutatócég vezető elemzője egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a világ összes mobiltelefon-értékesítésének 1%-át sem éri el a Firefox OS-alapú mobiltelefonok aránya.
A Spreadtrum és a Mozilla új stratégiája, amely 25 USD-s készülékárral számol, jelentősen megváltoztathatja ezt a piaci helyzetet. Diana Jovin, a Spreadtrum cégstratégiáért felelős alelnöke szerint a készülékeket a szabad piacon kívánják majd értékesíteni, és elsősorban azokat tekintik potenciális vásárlóiknak, akik első okostelefonjuk beszerzésére készülnek.
A Firefox OS támogatás integrálása a Spreadtrum okostelefon-fejlesztő platformjába valószínűleg kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A kínai gyártó úgynevezett kulcsrakész megoldása a szó szoros értelmében a hardver és a szoftver minden részletét magában foglalja, ami ahhoz kell, hogy nagyon gyorsan piacképes terméket lehessen előállítani. Arra számítanak, hogy jó néhány kínai mobilgyártó, amely saját fejlesztésű készülékekkel is foglalkozik – ráadásul a nyugati telefongyártóknál sokkal jobb árszerkezettel – az idén belép abba a versenybe, amelynek célja, hogy olcsó, belépő szintű Firefox OS-alapú okostelefonokkal árassza el a piacot.
A 25 USD tényleg kiskereskedelmi ár?
Előre jelezhető, hogy a 25 USA-dolláros árcímke láttán sok elemző „felvonja a szemöldökét”. Wayne Lam, a fogyasztási és kommunikációs piaccal foglalkozó IHS piackutató cég vezető elemzője úgy véli, a 25 USD-s ár valójában a gyártási költség. Szerinte egy okostelefon-alkatrészköltség szerkezetében 30%-ot a kijelző, 45%-ot a processzor és a kapcsolódó félvezetők, 25%-ot pedig az elem, a kamera, a tokozás és hasonlók emésztik fel. Érzékeltette, hogy egyikben sem érez olyan jelentős különbséget a Firefox OS-alapú készülék javára, amely magyarázatot adhatna ekkora árszintcsökkenésre. Jovin Spreadtrum-alelnök azonban megerősítette, hogy a 25 USD-t kiskereskedelmi árnak szánják.
Nyilvánvaló, hogy a teljes alkatrészköltségben számottevő hányadot képvisel a memória. Ebből pedig a Firefox OS – a webre optimalizált architektúrája miatt – kevesebbet igényel a versenytárs operációs rendszereknél. Jovin szerint ez a fele a többi telefon által igényelt mennyiségnek: tipikusan 1 Gbit beágyaztott DRAM és 2 Gbit kiterjesztett NAND-flash elegendő a működéséhez. A Firefox OS kisebb feldolgozási és memóriakövetelményeket támaszt, mivel a szolgáltatás jelentős része a készüléken kívül, a „felhőben” realizálódik. Például, mivel a Firefox OS-alkalmazások legtöbbjét a HTML5-nyelven írják, futtatásukhoz a mobiltelefon böngészőjén kívül más szoftvererőforrásra nincs is szükség.
A Spreadtrum az idei barcelonai Mobile World Congress keretében jelentette be az SC6821 típusjelű W-CDMA csipkészletét, elsőként a 25 dolláros mobiltelefonok alapjául szolgáló megoldások közt. A bejelentés értelmében ezzel a csipkészlettel a telefongyártók 3,5” képátlójú, HVGA-felbontású érintőképernyővel ellátott, integrált WiFi- és Bluetooth-kommunikációra képes, FM-rádió és kamerafunkciókkal kiegészített telefonokat készíthetnek Firefox OS operációs rendszerrel, amelyet a web és a HTML5 erőforrásain alapuló, jelentős alkalmazásválaszték támogat.
Az első generációs Firefox OS-alapú készülékek a 60…100 USD-s árkategóriát vették célba, amelyben az olcsó androidos készülékekkel versenyeztek. Az új, 25 dolláros készülékek viszont azoknak a felhasználóknak vannak szánva, akik korábban még sohasem használtak okostelefont. Ez egy olyan piaci szegmens, amely idáig legfeljebb csak a minimális tudású, érintőképernyős, de „valódi” operációs rendszert nem tartalmazó, appokkal nem bővíthető telefonok árát volt hajlandó megfizetni. Ez utóbbiak részaránya folyamatosan csökken ugyan, de még tavaly is a mobiltelefon-vásárlók több, mint 46%-a ilyen készülékeket választott – ez derül ki a Gartner piackutató cég legfrissebb adataiból. Ez „lefordítva” közel 800 millió hagyományos, egyszerű telefont jelent, amelyek tulajdonosait meg lehet próbálni meggyőzni arról, hogy a következő vásárlásuknál válasszanak inkább egy nagyon olcsó, Firefox OS-alapú okostelefont. Jovin szerint „a Firefox OS az az operációs rendszer, amit éppen ennek a felhasználói körnek találtak ki. Azok, akik először használnak okostelefont, nagyon intuitív megoldásnak találják azt, hogy a böngészőtől az alkalmazásokig mindent ugyanazon a zökkenőmentesen működő webplatformon intézhetnek.„Nincs szükség arra, hogy az alkalmazások és a webhozzáférés között „oda-vissza kapcsolgassanak.” Ráadásul a kis memóriájú, 25 dolláros telefonokon az alkalmazások az Android Kitkathoz hasonló színvonalon futnak – már pedig ez utóbbi elérhetetlen a „belépő szintű” androidos telefonok felhasználói számára. Lam ezt azzal is kiegészítette, hogy a 25 dolláros kiskereskedelmi árú készülék azt a „fejlődő” piaci szegmenst is megnyitja, amelyben ez idáig hagyományosan csak a létező legolcsóbb készülékekkel lehetett eredményt elérni. „Úgy vélem, ez közvetlen versenyt jelent még a 20 dolláros Nokia 105-ös butatelefonnak is” – mondta erről a szakértő.
A Firefox OS-t támogató csipgyártók
A Mozilla támogatásra számít számos hálózati szolgáltató, készülék- és félvezetőgyártó részéről is. Sravan Kundojjala, a Strategy Analytics vezető elemzője elmondta, hogy a Spreadtrumon kívül már a Qualcomm is támogatja a Firefox OS-t. Ráadásul már láttunk egy két operációs rendszert (Android és Firefox) is futtatni képes Geek Phone-t is az Intel Z2560 csipkészletével megvalósítva, tehát már három csipgyártót sorolhatunk a Firefox OS támogatói közé.”
Annak érdekében, hogy a Firefox OS-alapú készülékekkel kapcsolatban egy bizonyos szakértelem álljon rendelkezésre, a Mozilla jó néhány mobilszolgáltatóval és csipgyártóval szövetkezett, és 2013 decemberében létrehoztak egy testületet a nyílt forráskódú webeszközök megfelelőségével kapcsolatos információk kezelésére (Open Web Device Compliance Review Board – CRB). Tagjai a Deutsche Telekom, az LG, a Sony, a Mozilla, a Qualcomm Technologies Inc., az Alcatel, a Telefonica, a Telenor, a KDDI, a ZTE és a Spreadtrum. A CRB megalapításakor a Mozilla sajtóközleményben tudatta, hogy célja „egyrészt bátorítani a megfelelő alkalmazási interfész kidolgozását, másrészt versenyképes teljesítményt és a teljesen nyitott webhasználat élményét adni a felhasználóknak és a fejlesztőknek”.
A CRB egyik fontos célja annak bizonyítása, hogy egy adott hardver képes teljesíteni valamely operációs rendszer követelményrendszerét. Ezzel segítheti az OEM-cégeket abban, hogy csökkenthessék a piacképes új termékek előállításához szükséges időt, és azt a költséget, amely az OEM-eket terheli a kompatibilitási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban. Ennek alapján azt várják, hogy további csipgyártók is csatlakoznak a Firefox OS-kompatibilis termékeket előállítók sorához.
Kundojjala úgy véli, hogy a HTML5-alapra épült Firefox OS valószínűleg olyan minimális hardveren is futtatható, amelynek egymagos processzora és csupán 256 MB RAM-ja van, amellyel az Android-piacon ma „labdába sem lehet rúgni”. Ráadásul a Firefox OS kódja is számos ponton azonos a Firefox webböngészőével. Kundojjala szerint a Firefox webböngésző már Androidon is fut számos csipgyártó termékein, ezért semmi akadályát nem látja a Firefox támogatásának a csipkészlet szempontjából.
A Firefox „a kínálat alsó kategóriájára, a belépő szintre fókuszál, ezért főként az olyan csipgyártók számára felel meg, amelyeknek a kínálatában árhatékony, nagy integráltságú csipek is előfordulnak” – mondja az elemző –, „a Spreadtrum, a Qualcomm és a MediaTek cégek jól érzik magukat ebben az árfekvésben”.
Az erőfeszítések eredménye, hogy a Spreadtrum és a Mozilla elkészült a Firefox OS integrációjával a Spreadtrum SC6821 és SC7710 okostelefon-csipkészletén. A következő hónapra várják, hogy elkészüljön egy „kulcsrakész” referenciaterv a Spreadtrum SC7715 egymagos WCDMA-áramkörkészletével, amely integrált kapcsolatkezelési lehetőséggel rendelkezik. Jovin úgy nyilatkozott, hogy a Spreadtrum és a Mozilla együttműködésétől azt várja, hogy az végül kiterjedjen a csipgyártó teljes termékválasztékára.
Nem mindenki hisz abban, hogy a Firefox OS könnyen teret hódít az okostelefon-piacon. „A Firefox OS-nek meg kell találnia azt az optimumpontot, ahol már elfogadható használati élményt kínálhat egy olyan alacsony árkategóriában, amelyet Androiddal lehetetlen elérni” – mondta erről Geoff Blaber, az Americas at CCS Insight alelnöke. „Az Android-alapú megoldások árcsökkenése és a legalacsonyabb szinten is elérhető felhasználói élmény megnehezíti ennek elérését a Firefox OS számára. Jelenleg nehéz előre látni, de előfordulhat, hogy ezeknek a folyamatoknak a dinamikája alapjaiban változik meg a jövőben”. Blaber szerint a Firefox OS egy másik nagy kihívással is szembesül: „Kell-e vajon a hálózatüzemeltetőknek egy újabb platform a létező Android mellé?”. Ugyanakkor elismeri:
a Spreadtrummal létrehozott partnerség fontos lépés ebbe az irányba. Lehetőséget kínál arra, hogy a nyílt platformok lendületet kapjanak a fejlődő piacokra való behatoláshoz. „Ha a Firefox OS növekedni szeretne, ennek minden bizonnyal a leghatásosabb katalizátora
a nyitott disztribúciós csatorna”.
(forrás: www.eetimes.com)
A szerkesztő megjegyzéseKöztudomású, hogy a fejlett országok HiTech-termékpiacának árszintjét nem lehet az árfolyam ismeretében közvetlenül átszámítani a hazai árakra. Ennek a kiugróan magas általános forgami adó csak az egyik oka – valójában nem könnyű megmagyarázni a hazai piac sokszor meghökkentően magas árait. Ezenkívül a mobilszolgáltatók tarifacsomagokkal együtt értékesített telefonjainak árát marketingokokból erősen eltérítik a valódi beszerzési árak arányaitól – emiatt az árakkal kapcsolatban legfeljebb a kártyafüggetlen, nem szolgáltatótól beszerzett készülékeknél lehet többé-kevésbé tisztán látni. Következésképpen a cikkben sokszor emlegetett 25 dolláros ár is csak annyit mond a hazai árak közeljövőjéről, hogy a Firefox OS-alapú készülékek várhatóan olcsóbbak lesznek a belépő szintű, Android-alapú készülékekénél. Az „árpiramis” aljának „átrendeződése” vélhetően a magasabb árkategóriákba is „begyűrűzik”. Ez kedvező számos olyan felhasználó számára, akik a telefonáláson, üzenetkezelésen és egy minimális internethasználaton – és végül, de nem utolsósorban némi megbízhatóságon – kívül nem várnak többet a készüléküktől. A Firefox OS kisebb hardverkövetelményeivel együtt járó egyszerűbb, igénytelenebb felépítés pedig – legalább is elvileg – a megbízhatóság és a hasznos élettartam növekedésében is megnyilvánulhatna. Feltéve persze, hogy nem érvényesül a „tervezett elhasználódás” (planned obsolescence) sokat emlegetett – és az elektronikai fogyasztásicikk-gyártás átlagosan 3% körüli profitja ismeretében bizonyos mértékig érthető – tudatos „fogyasztásnövelő hatása”. |
[1]A cikk csipgyártóként említi a Spreadtrumot, de a cég önmagát „gyár nélküli gyártóként” definiálja (fabless company), amely tervezi és értékesíti a termékeit, de a gyártást specializált, a szó szoros értelmében csak a félvezető-technológiát működtető alvállalkozókkal (semiconductor foundry) végeztetik.– A szerk. megj.
