A korábbi évek sikeres eseményeinek hagyományát folytatva a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége az idén is megrendezte az InfoShow vándorkonferencia-sorozatot. A gyakorlati szakemberek számára lényeges információkat nyújtó előadássorozat idei utolsó, budapesti állomására szerkesztőségünk is meghívást kapott.
Az InfoShow idei „utazását” szeptember végén, Békéscsabán kezdte, majd Székesfehérvár, Pécs és Szeged látta vendégül a környék érdeklődő szakembereit. A roadshow 2013. december 3-án, a Lurdy házban ért Budapestre, de még korántsem ért véget, hiszen 2014. február 6-án Miskolcon, febuár 25-én Győrben, március 11-én pedig Debrecenben kerül sor azonos tartalmú szakmai tájékoztatóra. Már most felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a 2014-es helyszínekre még bejelenthetik részvételi szándékukat, és a résztvevőknek 2 kamarai pontot írhat jóvá a szervező. Az előzetes online regisztráció ingyenes, a helyszínen jelentkezők térítés ellenében vehetnek részt az eseményen. A roadshow ötletét 2011-ben a WAGO Hungária Kft. vetette fel azzal a szándékkal, hogy az érdeklődő szakemberek több cég részvételével, egyetlen előadási napon láthassanak széles keresztmetszetet a hazai piacon elérhető szereléstechnikai kínálatról, és áttekintést kapjanak azokról az aktuális műszaki szabályozási rendelkezésekről, amelyek következetes betartása „naprakész” tájékozottságot igényel. A résztvevők körében elsősorban elektromos rendszerek kivitelezését és karbantartását végző szakemberekre és vállalkozókra számítottak, de minden energiatudatosan gondolkodó érdeklődő is találhatott a programokban használható, korszerű információt. Az a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és az Elektromosipari Magánvállalkozók Szövetsége (EMOSz) vállalta az InfoShow szakmai felügyeletét, amelynek operatív vérehajtásáért egy neves szakemberekből álló kuratórium felel (tagjai: Dr. Fodor István, Horogh Gyula, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc és Dr. Szedenik Norbert). A roadshow már a kezdeteknél sem jelentett kizárólag előadásokat. Az előadókhoz intézett kérdésekkel mindegyik előadás könnyen alakulhatott át termékeny szakmai konzultációvá, és az előadó cégek termékeiből rendezett „minikiállítás” a „kézzelfogható” tapasztalatszerzést és a termékek tulajdonságainak és alkalmazástechnikájának részletesebb megismerését is lehetővé tette a résztvevőknek. A sikeres kezdet után magától értetődően adódott a folytatás szándéka. Ebben az évben a show vezérgondolata az volt, hogy az épületek villamos berendezéseinek biztonságát már a létesítés fázisában meg kell alapozni. Ez a feltétel a minőségi villanyszerelés „szükséges, de nem elégséges” feltétele. Az idei eseménysorozat abban is újdonságot hozott, hogy a kiállítás lehetőségét megnyitották más érdeklődő cégek számára is, akik egységesen 6 m2-es, elektromos csatlakozással ellátott kiállítási területen mutatkozhattak be. Mivel e cikk nem csupán a megtörtént eseményről kíván beszámolni, hanem a következő évadban feltehetően folytatódó rendezvénysorozaton való részvétel lehetőségeire is felhívja a figyelmet, meg kell említeni, hogy a a bemutatkozás a hagyományos, átfogó szakvásároknál lényegesen olcsóbb, a látogatók köre pedig a téma iránti érdeklődésénél fogva eleve „válogatottnak” számít. Következésképpen a kiállítási részvétel egy ilyen rendezvényen meglehetősen költséghatékonynak mondható.
A program A fél tíztől délután 4 óráig tartó program során kilenc előadást hallgathattak meg a résztvevők. Garai János (szakosztály elnök, MEE) és Szilágyi István (ügyvezető, WAGO, ötletgazda) rövid köszöntője után sorra kerülő első téma címe akár minden évben megismétlődhetne, mégsem jelenti azt, hogy a „visszatérő” résztvevők feleslegesen pazarolnák az idejüket. A szakmai környezet és a munka műszaki és biztonsági feltételeit meghatározó jogszabályok aktuális változásai és a szabványmódosítások áttekintése ugyanis évről évre megkerülhetetlen feladat. Ennek a dinamikusan változó feltételrendszernek az aktuális változásairól Mucsi Gyula (elnök, EMOSz) számolt be. Általános érdeklődést keltett például a szakképzési rendszer változásainak ismertetése: az OKJ eddigi,1300-as „szakmalistáját” alig a felére csökkentette, de a megmaradt szakokon emelte a kötelező óraszámokat, és szigorította a modulvizsga-feltételeket. Ezt kedvező változásként értékelte az előadó, mivel a korábbi felületes, „gyorstalpaló” tanfolyamokon ma már nem szerezhető értékelhető képzettség. 2300 Ft fölé nőtt a minimálbér-alapon kalkulált rezsióradíj, és egyes kivételektől eltekintve kötelezővé vált az e-építési napló és az e-teljesítésigazolás használata. Az előadó fontos problémaként említette, hogy számos releváns szabvány (köztük több 2000 óta érvényes is) nem érhető el magyar fordításban. A probléma áthidalására készített „nem hivatalos” fordítások pedig – érthetően – nem tekinthetők autentikus hivatkozási alapnak. A villámvédelem egy fontos vonatkozását – nevezetesen a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésben nélkülözhetetlen villámáram-levezető elhelyezésére vonatkozó műszaki szabályozást tárgyalta részletesen dr. Kovács Károly, a DEHN+SÖHNE GmbH & Co. cégképviselője. (Zárójelben említem, hogy a konferencia hallgatói a regisztrációnál olyan kártyát kaptak, amelyet az általuk legjobbnak, legértékesebbnek talált prezentáció előadójának adhattak át – mintegy „közönségszavazatként”. Ha e sorok írója – sajtómeghívottként – nem is kapott ilyen szavazati lehetőséget, de ezen a helyen mégis módom van leírni, hogy a „fiktív” szavazókártyámat dr. Kovács Károlynak adtam.)
A villamos rendszerek üzembiztos működése nem lehetséges gondos kivitelezés és karbantatás nélkül. Ezeknek a munkálatoknak a sikerét, egy villamos rendszer állapotát és az üzembiztonságot veszélyeztető tényezőket csak méréssel lehet megállapítani. A rendszerek létesítésének, használatba vételének és üzemeltetésének nemcsak a kivitelező, a karbantartó vagy a felhasználó „jól felfogott” érdekében feltétele a megfelelő információkat nyújtó mérés, hanem a biztonsági szabványoknak való megfelelés műszeres vizsgálatára számos esetben a jog eszközei is köteleznek. A megbízható és informatív mérés feltétele a megalapozott mérési módszer és a megbízható és pontos mérőeszköz – ezen belül is különös fontossággal a kalibráció. Ezekről hallhattunk átfogó összefoglalást Oláh Csaba, a C+D Automatika Kft. munkatársa előadásában. Az épületek villamos berendezéseinek szigeteléstechnikája ma már szinte kizárólag műanyagokra épül. Ezek az anyagok ugyan kitűnő szigetelők, de a kiváló tulajdonságokat, a biztonsági feltételek teljesítését nemcsak a zavartalan üzem közben, hanem az épületben extrém körülmények között előadódó, szélsőséges villamos, termikus és mechanikai feltételek között is meg kell őrizniük. Ezeknek az anyagoknak a sajátosságairól, a hibás anyagválasztás lehetséges következményeiről, és a legmagasabb követelményeknek is megfelelő anyagokról a Hensel Hungária Villamossági Kft. képviseletében Pásztohy Tamás tartott előadást. A villamos ipari kivitelezésnek és üzemeltetésnek mindig minőségi munkát és naprakész ismereteket igénylő ága a szükségáram-ellátás – ezen belül pedig a rendszer kulcsszereplői az akkumulátoros energiatárolók. Mivel ezek egy biztonsági energiaellátó rendszer leginkább „elhasználódó” elemei, és nagyon gyakran munka- és környezetbiztonsági kockázattal járó anyagokból épülnek fel, üzemeltetésük is komoly felkészültséget igényel. Erről számolt be Fülöp Zoltán, az „akkumulátorspecialista” EnerSys Hungária Kft. ügyvezetője. Ha az áramellátásban zavarok támadnak, meglehet, hogy csak bosszankodunk. De már több mint bosszúság egy áramszünet miatt „leolvadt” hűtő vagy az ellehetetlenülő kommunikáció, és végül, akár emberéletek is múlhatnak egy orvostechnikai berendezés áramellátásának folyamatosságán. Az igényesen tervezett áramellátó-rendszereknek megfelelően kell kezelni ezeket a kockázatokat. A SIEL Inczédy és Társa Kft. ügyvezetőjének Inczédy Györgynek az előadása e kérdéskörről adott keresztmetszetet. Az ebédszünet utáni periódust Király Dénes prezentációja követte, amelyben az EMOSz szervezetét és feladatait vázolta fel a hallgatóságnak. A villámvédelem fontosságát hangsúlyozza, hogy e témakörben egy másik előadásra is sor került. A villamos rendszerek egyfelől maguk is megsérülhetnek a villámcsapások következtében, de közvetítői is lehetnek azoknak a fizikai jelenségeknek, amelyek egy épület, ipari berendezés épségét vagy a benne tartózkodók, vele dolgozók életét veszélyeztetik. A villámvédelem egyik kulcsa a villám által szállított töltést megbízhatóan a talajba továbbító földelés, amelynek kivitelezését és műszaki állapotának ellenőrzését éppen ezért szabványok írják elő. A villámvédelmi földelők létesítésének műszaki, biztonsági és jogi vonatkozásait tekintette át Kruppa Attila, az OBO Betterman Kft. munkatársa. A szereléstechnikának talán a leggyakrabban ismétlődő művelete a villamos kötések létrehozása, bontása, módosítása és ellenőrzése. Ezért érthető, hogy minden e téren bevezetett újdonság, ami a munkateljesítményt és a megbízhatóságot javítja, sokszorosan térül meg a kivitelezési és karbantartási munka hatékonyságában, valamint a kész rendszer meghibásodási valószínűségének csökkenésében. A kötéseknek ugyanakkor – mivel akár komoly villamos teljesítmények átvitelére is szolgálhatnak – jelentős élet- és vagyonbiztonsági követelményeket kell kielégíteniük. Az InfoShow-t kezdeményező WAGO Hungária Kft. ügyvezetője, Szilágyi István összefoglalójából arról kaphatott tájékoztatást a hallgatóság, hogyan szolgálják ennek az összetett követelményrendszernek a teljesülését a cég kötéstechnikai innovációi. A villamos rendszer létesítése nem ér véget az építés és az ellenőrzés műszaki munkafázisaival. Az InfoShow előadássorozatát stílszerűen a létesítést lezáró legfontosabb, a „műszaki jog” eszközeivel szabályozott aktusról, a műszaki átvétel folyamatának lépéseiről tartott tájékoztató fejezte be a jogi szabályozást legjobban ismerő Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága munkatársa, Rátai Attila előadásában. Módomban állt a mostani rendezvényen kívül az elmúlt évi eseményen is – ugyanazon a helyszínen, Budapesten – részt vennem, és a részvételi aktivitást, az érdeklődést, a „pezsgést” összehasonlítanom. Pusztán ennek alapján úgy vélem, jelentősen megnőtt a villamos ipari kivitelező szakemberek érdeklődése. A rendező szervezet munkatársától érdeklődtem, hogy ugyanezt tapasztalták-e a már lezajlott vidéki eseményeken. A válasz szerint „változó” sikert tapasztaltak Békéscsabán, Székesfehérváron, Pécsett és Szegeden – amit a megkérdezett főként a helyi szervezet által kifejtett promóció hatékonyságának különbségeivel magyarázott, de kétségtelen tény, hogy a területek eltérő gazdasági struktúrája is jelentős különbségeket generálhat az érdeklődésben. A budapesti megállónál a rendezők 220 regisztrációról számoltak be, a valóban meg is jelentek létszámát jómagam kb. 170-180 főre becsültem. Már ez is jelentős fejlődést mutat, de az érdeklődést, az aktív figyelmet „érezni lehetett a levegőben” – vélhetően tehát ez a szakma komoly lépést tett abba az irányba, hogy valóban értékes és informatív rendezvénysorozattal mutathassa be a jövőben is a megkerülhetetlen műszaki jogi szabályváltozásokat és a kivitelező és ellenőrző munkához szükséges, gyorsan változó és fejlődő eszközrendszert. Egy roadshow természetes „üzemmódja”, ha helyszínről helyszínre „járja az útját”. Az InfoShow azonban „átvitt értelemben” is jó úton jár.