Az átlagnémet energiatudatossága

Az EU szoros menetrendbe foglalta azoknak a szabályoknak a bevezetését, amellyel az energiapazarló izzólámpás világítási technológiát szorítja ki fokozatosan a piacról. Ennek a folyamatnak a következő állomása 2012. szeptember 1 volt, amikortól ugyanis izzószálas lámpát egyáltalán nem szabad többé árusítani. Az energiatudatos világítás fejlesztésével foglalkozó Osram cég reprezentatív felmérést rendelt meg a forsa véleménykutató intézettől, amelynek összegzéséből kitűnik, hogy a német fogyasztók 60%-a erősen érdekeltnek vallotta magát az energiamegtakarításban, és több mint egyharmaduk – energiatakarékossági megfontolásból – már használ is ledes fényforrást. Az Osram azzal kíván áttörést elérni a német piacon, hogy a „bűvös határnak” tekintett tízeurós értékhatár alatti fogyasztói áron hoz forgalomba ledes fényforrást.

A német lakosságot kivételes energiatudatosság jellemzi. Az Osram megbízásából 1000 német állampolgár bevonásával végzett legutóbbi forsa-véleménykutatás szerint a teljes német lakosságnak több mint a fele érdeklődik az energiatakarékosság témája iránt. Ennek indítékaként a megkérdezettek fele a közvetlen pénzmegtakarításon kívül a környezetvédelmet is fontos szempontnak tekinti. A német háztartások energiatakarékos stratégiáit elemezve kiderült, hogy a megkérdezettek 90%-a választási szempontnak tekinti az alacsony energiafogyasztást az elektromos háztartási készülékek vásárlásánál, 80%-uk pedig fontosságot tulajdonít az energiatakarékos világítási megoldásoknak.

Sokan vélik úgy, hogy a ledes világításé a jövő

A ledes fényforrások előnye magától értetődő: a hasonló fényhatást keltő izzólámpás megoldások  energiafelvételének 90%-át megtakarítja, a bekapcsoláskor azonnal 100%-os fényteljesítményt állít elő, nagyon hosszú a hasznos üzemideje, és nem termel túlságosan sok hőt. Mint a leginkább energiatakarékos fényforrás, egyre több és több német fogyasztó figyelmét kelti fel. A megkérdezettek 60%-a gondolja úgy, hogy a ledes fényforrások jó alternatívát kínálnak a hagyományos izzólámpákkal szemben, és 30%-ot meghalad azok száma is, akik valamilyen mértékben már ténylegesen használják is ezeket. Több mint a felük vélekedik úgy, hogy a ledes fényforrások jelenleg magas árát kiegyenlíti a jobb hatásfok miatt  keletkező megtakarítás, 35%-uk ezt a döntését a ledek hosszú – 30 évet is meghaladó – hasznos üzemidejével is alátámasztja. A megkérdezettek 40%-a ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem érdeklik azok a ledlámpák, amelyek a hagyományos izzólámpák helyére csavarhatók.

Az első Osram-ledlámpa a tízeurós ajánlott fogyasztói ár alatt

Az Osram hamarosan jelentősen csökkenti az árlimitet azzal, hogy elsőként hoz forgalomba 10 eurónál alacsonyabb ajánlott fogyasztói áron 40 W-os izzólámpát helyettesítő ledlámpát. „A ledlámpák növekvő elfogadottsága megerősít minket abban az elhatározásunkban, hogy a jövő technológiáját tartjuk a kezünkben és helyes úton járunk. A szimbolikus küszöbérték alatti árral még több fogyasztó számára tesszük elérhetővé ezt az energiatakarékos világítási formát” – nyilatkozta Klaus-Günter Vennemann, az Osram általános világítástechnikai üzletágának elnök-vezérigazgatója. „Továbbra is fenntartjuk azonban azt a magas minőségi szintet, amelyet a független intézetek rendszeresen igazolnak a termékeinkkel kapcsolatban”.

Továbbra is hiányos a német lakosság tudása az alternatív fényforrás-technológiákról

A német lakosságnak csupán egyharmada van tisztában azzal, hogy az energiatakarékossági EU-szabályozás bevezetésének negyedik fázisa megtiltja a hagyományos, nem irányított fényű fényforrások kereskedelmi forgalmazását. A felmérésben résztvevők kevesebb mint 40%-a érzi úgy, hogy többé-kevésbé „képben van” a lehetséges megoldási alternatívákkal kapcsolatban, de több tájékoztatásra van szüksége. A megkérdezettek 20%-a azonban úgy jellemezte önmagát, hogy „alig valamit” tud az egész kérdéskörről.

A szerkesztő megjegyzése

Bizonyosak lehetünk abban, hogy a német fogyasztók körében végzett véleménykutatás eredményéből nem lehet közvetlenül következtetni a magyar fogyasztói szokásokra. Nem is ezt akartuk, csupán a gondolatébresztés szándékával jelentettük meg a cikket. A magyar helyzetet nyilván több hatás együtteséből lehet származtatni: más az életszínvonal, ezért a fényforrások egyszeri beszerzési ára nálunk nyilván sokkal jobban befolyásolja a fogyasztói döntéseket, mint az energiamegtakarítás és a hosszabb élettartam hosszú távú anyagi előnyei – nem is beszélve a fogyasztót gazdaságilag közvetlenül nem, csak az életminőség révén hosszú távon, áttételesen érintő általános környezetvédelmi hatásokról. Ugyanakkor – EU-tagállamok lévén – ugyanazokat az előírásokat követjük az energiapazarló világítás „kivezetésében”, bármekkorák is a különbségek a két ország gazdasági fejlettsége és lakosságuk környezettudatossága terén. Nem egyszerű tehát a cikk adatait összevetni a magyar helyzettel. Ez nem „teoretikus” kérdés: az EU-intézkedések előrehaladása előbb-utóbb mindenkit „kész helyzet elé állít”. Bárhogy keressük, nem találjuk többé a boltok polcain a megszokott, filléres izzólámpánkat, és akkor – tudatosan vagy tudatlanul – döntenünk kell. De ha a német adatoknál maradunk, láthatjuk: még az unió-, sőt világszerte kiemelkedően környezettudatosnak számító német lakosságnak is komoly hányada tájékozatlan vagy érdektelen – és akkor vajon hogy állunk mi, magyarok?

A forsa felmérésének legfontosabb kérdéseire adott válaszok összefoglalása

A www.osram.com sajtóközleményének felhasználásával

Tóth Ferenc