Hő- és füstelvezetést működtető és vezérlő rendszerek – 1
Megjelent: 2016. november 09.
Az épületautomatizálás számos részterület integrációja. A témát tárgyaló irodalom rendszerint nagyobb figyelmet szentel az épület üzemszerű működését kiszolgáló automatikának, mint a vészhelyzetek kezelését, és ezen keresztül a személy- és vagyonbiztonságot szolgáló funkcióknak. Ezt a „mérleget” javítja a jelen cikk, amely egy, a tűzesetek katasztrofális következményeit csökkentő automatizálási megoldást mutat be.
Hő- és füstelvezetés – célok és követelmények
Az új építésű vagy átalakításra kerülő építmények tervezésekor gyakran válik szükségessé, hogy a tervezők megfontolják a hő- és füstelvezetés (HF) alkalmazását és a feladatot kiszolgáló rendszerek tervezését. A HF-rendszerek alapvető feladata a kiürítés (menekülési útvonal füstmentessége) és a tűzoltói beavatkozás egyes lényeges feltételeinek (füstszegény légrétegek, láthatóság) biztosítása.
A tervezést, kivitelezést és karbantartást érintő jogszabályok és szabványok sora elég kiterjedt. Jelenlegi ismereteim szerint a tűzbiztonsággal összefüggésben legalább 100 különböző hatályos jogi és műszaki szabályozás létezik. Az alapvető követelményeket a törvények, ezek alapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a hozzá kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) határozzák meg. A törvények és a szabványok tekintetében elsősorban az alábbiakat kell figyelembe venniük a HF-területtel foglalkozóknak:
-
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.),
-
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Ttv.)
-
EN 12101 – Szabvány a hő- és füstelvezetés rendszereiről.
Alapvető követelménynek tekintendők az építési termékek fejlesztésével, gyártásával, építményekbe betervezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos sajátos előírások is:
305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi – köznapi nevén: „CPR” – rendelet a forgalmazásra, a
275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet pedig a betervezésre és beépítésre vontatkozó előírásokat tartalmaz.
A rendeletek alapján „építési terméknek” minősül minden olyan termék vagy készlet (rendszer), amelynek a teljesítménye az építmények hét alapvető teljesítmény-követelményének valamelyikét befolyásolja. Ezek a következők:
1. Mechanikai szilárdság és állékonyság,
2. Tűzbiztonság,
3. Higiénia, egészség és környezetvédelem,
4. Biztonságos használat és akadálymentesség,
5. Zajvédelem,
6. Energiatakarékosság és hővédelem,
7. A természeti erőforrások fenntartható használata.
Mivel a szükséges és megfelelő tűzbiztonság kialakítása minden esetben az élet- és értékvédelmi célok érdekében történik, ezért a HF-rendszereket és a vezérlésüket is építési terméknek kell tekinteni.
A tervezés és a védelmi koncepció
Egy építmény tervezési folyamata során a fenti követelmények komplex értékelésével a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy (azaz az építmény tűzvédelmi tervezője) határozza meg – több más védelmi rendszer és módszer együttes alkalmazása mellett – a hő- és füstelvezetés szükségességét.
A tűz esetén keletkező füst és hő áramlásának, áramoltatásának, építményből kivezetésének alapvető és részletes megtervezése a gépész szakági tervező feladata, természetesen nem kisebbítve ezzel az építész, a tűzvédelmi és a villamos tervező feladatainak jelentőségét. Összességében megállapítható, hogy a tervezők összehangolt és egymásra épülő munkájára van szükség a megfelelően hatékony és működőképes hő- és füstelvezetés megvalósításához.
A szerteágazó követelményeket és feltételeket teljesítő rendszertechnikai megoldások részletes leírása és a tervezésükhöz szükséges általános iránymutatások az OTSZ-ben, a konkrét alkalmazható megoldások annak mellékletében, a „Hő és füst elleni védelem” című TvMI-ben találhatók.
A füst és a hő terjedése ellen védelmet jelentő, azaz a védendő terekbe a bejutásukat, illetve a kivezetésüket kezelő rendszerek a következők:
-
természetes hő- és füstelvezetők – gravitációs működési elvű rendszerek,
-
gépi füstelvezetés – kényszerített áramlás létrehozásával működő rendszerek,
-
kombinált megoldás – a természetes és a gépi megoldás együttes alkalmazása.
Más megközelítésben lehetnek a rendszerek
-
önálló, kizárólag a HF-feladatra tervezett megoldások, és lehetnek
-
integrált funkciójú rendszerek, melyek esetében a hő- és füstelvezető rendszer szellőztető, esetleg felülvilágító funkciójú szerkezeteket is tartalmazhat, illetve épületfelügyeleti rendszerekhez (ÉFR) is csatlakozhat.
A füstelvezetés és a szellőztetés, felülvilágítás, ÉFR-kapcsolat stb. integrált funkcióinak összekapcsolásával lehetőség van az alapvetően HF-célú szerkezetek és rendszerek egyéb, kiegészítő jellegű működtetésének megvalósítására, de csak abban az esetben, ha garantálható, hogy a rendszer más funkciókkal szemben előnyben részesíti a tűzbiztonságnak alárendelt biztonsági működést.
A tervezés lépései általában:
-
a hő- és füstelvezetés szükségességének megítélése az OTSZ alapján,
-
a hő- és füstelvezetés koncepciójának kialakítása a tűzszakaszok és a füstszakaszok ismeretében, valamint ennek megoldása megfelelő termékekkel, műszaki kialakításokkal,
-
a méretezés, azaz a rendszer elemei méreteinek, mennyiségeiknek, távolságaiknak, összekötésük módjainak meghatározása,
-
a működtetés meghatározása, azaz a füstelvezetés, a frisslevegő- pótlás, a mobil füstkötény működtetése és a vezérlés feladatok összehangolása (ez a táblázat a vezérlési követelményeket leíró Tűzeseti Vezérlési Mátrix (TVMx)),
-
a kapcsolási helyek kijelölése – a vezérlőszekrények és a kézi működtető elemek elhelyezésének meghatározása.
-
az együttműködés megtervezése a kapcsolódó rendszerekkel, tehát a különböző jelző- és oltórendszerekkel (tűzjelzővel, sprinklerrel, gázzal oltóval, CO-jelzővel stb.),
-
a hő- és füstelvezetés egyéb célú felhasználásának mérlegelése (például a hő- és füstelvezető rendszer egyes elemei felhasználhatók normál szellőztetésre, természetes megvilágítás biztosítására, ÉFR kapcsolat kialakítása),
-
a hő-és füstelvezető rendszer, mint építési termék és építményszerkezet teljesítményjellemzőinek ellenőrzése és dokumentálása,
-
a működtető és vezérlő rendszer kiválasztása és megtervezése (a működtető és vezérlő rendszer lehet mechanikus, pneumatikus, elektromos).
A vezérlőrendszer kiválasztásakor többek között célszerű figyelembe venni:
-
mind a rövidtávú célok (pl. használatbavétel) megvalósításának lehetőségeit,
-
mind a hosszú távú célok (pl.: Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv előírásai) elérésének támogathatóságát.
A HF-vezérlés egyik leggyakrabban előforduló változata az elektromos vezérlő- és jelzőrendszer, melynek kialakítása történhet:
-
kapcsolókkal, jelzőlámpákkal, gravírozott sématáblákkal, relékkel és huzalozott logikával,
-
programozható, minősített automatikai készülékekkel és nagy biztonságú kommunikációs adatátviteli hálózattal, megfelelő tápegységekkel és minősített szünetmentes tápellátással.
A működtető és vezérlőrendszer kialakításakor figyelembe veendő legfontosabb külső kapcsolatok:
-
a tűzjelző rendszer tűzjelzései, állapot- és hibajelzései,
-
a gravitációs füstelvezetés és frisslevegő pótlás céljából telepített épületszerkezeti nyílások nyitását-zárását biztosító vezérlőrendszerek vezérlései, állapot- és hibajelzései,
-
a tartalék, biztonsági és szünetmentes tápellátás.
A HF-vezérlőrendszer legfontosabb részegységei funkcionalitás szerint:
-
az elsődleges kezelői beavatkozásokat és rendszer-állapotjelzéseket biztosító elemek (HFTVT, azaz a hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablója és részegységei),
-
a működtetést és vezérlést igénylő elemek (füstcsappantyúk, ventilátorok, ablakok, ajtók, kupolák stb.),
-
a jelzéseket, állapotinformációkat biztosító elemek (tűzcsappantyúk, nyitott-zárt állapotjelzések, kézi jelzésadók, üzem-hiba állapotjelzők stb.),
-
a vezérlési logikát megvalósító elemek (relék, programozható vezérlőeszközök: PLC, DDC készülékek)
-
a tápellátást biztosító elemek (szünetmentes energiaforrások, tápegységek).
-
a másodlagos megjelenítő és az alárendelt funkciókat aktiváló kezelő-kijelző megoldások (ÉFR, szellőztetést aktiváló kapcsolók stb.)
-
a terepi jelzéseket összegyűjtő és vezérléseket megvalósító működtető és vezérlő szekrények (HFEA1, -2, …; azaz a hő- és füstelvezetés erősáramú és automatika elosztóberendezései és részegységei).
A prEN 12101-9:2008 előírásainak megfelelő programozható logikai eszközök rendszerével megvalósított vezérlés előnyei:
-
a HF-rendszerben rendelkezésre álló jelek, jelzések és állapotok nagyobb mennyiségben feldolgozhatók, a kiterjedtebb információtartalom könnyebben értékelhető,
-
a tűztablón elhelyezett megjelenítő és beavatkozó eszköz (HMI) önállóan helyettesíti az egyébként szükséges nagyszámú kapcsolót és visszajelzőt, megfelelő kezelési jogosultsági szinteket határoz meg,
-
a bonyolult relés logikai hálózatok elemei programozottan kerülnek megvalósításra,
-
a programozás lényegesen rugalmasabban képes követni a kivitelezés vagy az üzemeltetés során jelentkező változtatási igényeket,
-
a központban és a terepen elhelyezett vezérlőegységek gyűrűtopológiájú (redundáns) kommunikációs hálózattal kapcsolódnak egymáshoz,
-
a funkciómegtartó kábelek hossza csökken,
-
a rendszer érzékeli a vezetékszakadást és a vonalzárlatot,
-
a tápellátás biztonságosabb,
-
a karbantartás egyszerűbb,
-
a kezelés átláthatóbb.
Az E-HFR rendszer bemutatása, felhasználási területe, felépítése
A hő- és füstelvezető rendszerek elektromos vezérlésének szabadon programozhatósága, állapotjelzéseik feldolgozása és végrehajtó-beavatkozó elemeik működtetése céljából az Elcon Electronic Kft. 2014-ben kifejlesztette az E-HFR hő- és füstelvezetés vezérlőrendszerét.
A HF-vezérlés programozható logikai eszközök rendszerével történő kialakításához az E-HFR-rendszer választása az egyik, de talán a legrugalmasabb lehetőség. Az E-HFR rendszer alkalmas és felhasználható a külön-böző építményekben az élet- és vagyonvédelemmel alapvetően összefüggő, elsősorban tűzvédelmi, hő- és füstelvezetési célú, jellemzően villamos betáplálást és működtetést igénylő gépészeti és épületszerkezeti rendszerek és rendszerelemek, valamint egyéb hasonló biztonsági célú rendszerek:
-
állapot- és hibajelzéseinek feldolgozására,
-
környezeti paramétereik érzékelésére,
-
végrehajtó és beavatkozó elemeik vezérlésére és működtetésére, valamint
-
az ezekkel a rendszerekkel kapcsolatos további automatika feladatok – kommunikáció, integráció, megjelenítés, karbantartás-támogatás stb. – biztonságos megvalósítására.
Az E-HFR rendszer általános felépítését az 1. ábra mutatja. Az ábrán található jelzések magyarázata az 1. táblázatban található.
1. ábra
1. táblázat
2.a ábra |
2.b ábra |
3. ábra |
4. ábra |
5. ábra |
6. ábra |
7. ábra |
8. ábra |