magyar elektronika

E-mail cím:*

Név:

Lapunkról

A Magyar Elektronika a magyar szakmai média egyik legrégibb, máig élő szereplője: 1984-es alapítása óta már több mint negyedszázada tájékoztatja a magyar professzionális elektronikai és automatizálási szakma képviselőit a nyomtatott sajtó eszközeivel. A lapot előfizetőinknek, postázási lista alapján szakmai menedzsereknek és döntéshozóknak, beszerzőknek, kereskedő-, támogató és fejlesztőmérnököknek, a telepítési és karbantartási tevékenység irányítóinak és gyakorlati végrehajtóinak továbbítjuk, valamint szakmai rendezvényeken, szakvásárokon, konferenciákon juttatjuk el a látogatók kezébe. A lap tényleges olvasóinak száma bizonyosan nagyobb, mint a kibocsátott példányok száma: rendszeres olvasói visszajelzések igazolják, hogy egy céghez került példány több érdeklődőhöz is eljuthat. Mindezek következtében ezzel a terjesztési módszerrel a lap legtöbb példánya „célzottan” kerül a szakma iránt érdeklődő olvasók kezébe, akiknek jelentős része konkrét döntéseket hozhat a munkája folytatásához, vagy egy értékesítésre szánt készülék, berendezés vagy rendszer felépítéséhez használni kívánt eszközök, műszerek, anyagok, rendszermegoldások, fejlesztési segédeszközök kiválasztását és beszerzését illetően.

 

Küldetésünk

A lap nem szakad el – az alapítása óta változatlan – címének üzenetétől: a Magyar Elektronika magyar, mert a hazai piac és a hazai vállalkozások számára közvetít műszaki információkat, magyar nyelvű lap lévén a magyarországi és a határon túl élő magyarajkú szakmai olvasók számára. Ha azonban összehasonlítjuk az elektronika szerepét a lap 1984-es alapításakor és ma, jelentős változást látunk. Az elektronika (az informatikához hasonlóan) önálló mérnöki tudományból – sőt, bizonyos régebbi vélekedések szerint „művészetből” – a gazdaság minden területét mélyen átszövő, nélkülözhetetlen segédtudománnyá vált. Tervezési és fejlesztési módszerei nagyban automatizálódtak – ma már tehát az elektronikát és informatikát tartalmazó termékeknek nem csak a gyártása, de a fejlesztése is ipari jellegű, egyre inkább technikai eszközökkel, gépekkel, szoftverekkel támogatott rutinfolyamattá vált. A tervezői kreativitás sokkal inkább az alkalmazások területén nyilvánul meg, mint korábban bármikor. Ennek megfelelően ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy az elektronikát és informatikát önmagában való értéknek tekintsük: ezek ma pontosan annyit érnek, amennyit az alkalmazásuk ad az emberi társadalomnak. Ez az oka annak, hogy a fő hangsúlyt ma elsősorban az alkalmazási kultúra területére helyezzük. Elkötelezettek vagyunk, hogy a közölt információ korszerű, naprakész, szakmailag ellenőrzött, szakszerű és pontos legyen, adjon támpontot a mélyebben érdeklődők számára, hol és hogyan juthatnak bővebb információkhoz, használjon érthető, olvasható, nyelvhelyességi szempontból is színvonalas magyar szaknyelvet.

 

Egy kis történelem

A Magyar Elektronika 1. száma 1984-ben jelent meg, egy akkor kéthavi megjelenésre tervezett lap első számaként az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában, önmagát „fejlesztők, gyártók és alkalmazók szakfolyóirataként” definiálva, Horváth Péter főszerkesztő irányítása alatt. A sikeres indulás bizonyítéka, hogy 1987-ben már havi megjelenéshez is elegendő anyag állt rendelkezésre. Ugyanezen év 4. számától a lap akkori szerkesztője, dr. Laczkó Béla vette át a kiadói igazgatóvá kinevezett Horváth Péter főszerkesztő helyét. A lap a témakörében időközben végbement változások, a hobbielektronika és az oktató- és játékszámítógépek témájának feladása és a professzionális elektronika irányába történő hangsúlyeltolódás miatt 1991 januárjától már „professzionális elektronikai magazinként” határozta meg magát. 1994 januárjától tulajdonosváltozás történt, a lap kiadói jogát a korábbi állami tulajdonú kiadó helyett egy magánbefektetői csoport által alapított ADL Kiadó Kft. vette át, amely ma is ellátja a kiadói feladatokat. A lap szakmai hangsúlyainak áthelyeződése tovább folytatódott, az ipari elektronikai profil mellett egyre nagyobb szerepet kapott a folyamat-, gyártás- és mérésautomatizálás, az ipari biztonság, a hajtástechnika, az energetika, a környezet, az elektronikai alkatrészipar; összességében így nevezhetnénk: az elektronika professzionális alkalmazásai. A lap XVII. évfolyamát 2000-ben már a maihoz nagyon hasonló új arculattal kezdte. 2001 októberétől egy évig a főszerkesztő felelősségét Miskovits Péter viselte, majd a 2003-as évfolyam kezdetétől Visegrádi Mihály látta el ezt a feladatkört a 2006. év végéig. Ettől kezdve a lapot az addigi szerkesztő, Tóth Ferenc jegyzi főszerkesztőként. Elmondhatjuk tehát, hogy a Magyar Elektronika Professzionális Elektronikai és Automatizálási Szakfolyóirat a magyar szakmai média nagy hagyományokkal rendelkező, de a szakma fejlődésével lépést tartó lapja 1984-től napjainkig megszakítás nélkül áll az elektronika és ipari alkalmazásai iránt érdeklődők rendelkezésére.

.