Az inerciális szenzorok tömeges elterjedése egyidős a helyzet- és mozgásérzékelésre is képes mobil eszközök robbanásszerű piaci felfutásával. Ez viszont meghatározza az inerciális érzékelők fejlesztési irányait: az eszköznek kicsinek és kis fogyasztásúnak kell lennie. A Seiko Epson cég most jelentette be, hogy befejezte a világ legkisebb ilyen szenzorának (IMU – Inertial Measurement Unit) fejlesztését: Az M-V340, a cég V jelű terméksorozatának első tagja épp ebben az időszakban válik mintamennyiségben elérhetővé, a tömeggyártott példányokra decemberig kell várni.
A beágyazott és ipari elektronikai eszközök fejlesztésére fordított költségek és erőforrások értékének védelmét sok esetben a szoftverelemek visszafejtés ellen védett kialakításával lehet megvalósítani. Ehhez is szükséges azonban egy olyan hardver „kulcselem”, amely biztonságos kapcsolatot teremt a termék és a szoftver között. Az Infineon erre dolgozta ki Trusted Platform Modules (TPM) termékcsaládját, amelyben első ízben jelenik meg a TPM 2.0-specifikációt megvalósító, diszkrét biztonsági csip.
A fény útjának befolyásolása elektromosan mozgatott tükörrel nem új ötlet – már a tükrös galvanométerekben is megtaláltuk. Az elgondolást a Texas Instruments újította meg azzal, hogy tükör helyett sűrű tükörmátrixot alkalmaz, amelynek elemeit a mikro-elektromechanikai (MEMS) technológia mozgatja digitálisan előállított videoinformáció alapján. Az idén bejelentett DLP Lightcrafter 4500 (képünkön) olyan értékelőkészlet, amely egy tükörmátrixos fényvezérlőt bocsát a fejlesztők rendelkezésére.
Az Allegro MicroSystems bevezette kis zajú, többfunkciós, integrált tápegységcsaládjának legújabb, 5. generációját. Az új termékcsalád specifikus tulajdonságai miatt különösen alkalmas a műholdvevő berendezések tápellátási problémáinak megoldására. Az A8304 lineáris és kapcsolóüzemű tápegységfunkciókat egyesít magában, kimenete pedig arra van optimalizálva, hogy kis zajú műholdvevő fejegységek számára állítsa elő a koaxiális jelvezetéken továbbítható tápfeszültséget.
Az „Internet of Things”, az egészen egyszerű készülékek, mint például a világítótestek vezérlő- és diagnosztikai hálózatba kapcsolása mára megvalósíthatóvá vált, és ettől a megoldástól komoly erőforrás-megtakarítást remélnek az üzemeltetők és a karbantartók egyaránt. Ezért a korábban főként világítástechnikai fogalmakban gondolkodó fejlesztőknek ki kell terjeszteni érdeklődési területüket a vezérlés új, digitális technológiái felé is.
