Skip to main content

InfoShow – 2012

Megjelent: 2012. október 25.


infoshow_footer_logo_shadowAz InfoShow rendezvénysorozat  „hívó szava” az energiatudatosság. Ezt olvasva elsőként a „kapcsoljuk le a villanyt” triviális megközelítése jut eszünkbe – emelkedettebben szólva „előzzük meg a felesleges villamosenergiafogyasztást”. Ez valóban fontos, mint ahogy a hatékony felhasználás, az egységnyi termelési értékre jutó fajlagos villamosenergia-ráfordítás minimalizálása is az. Ám hasonlóan fontos megközelítés az olyan energiaforrások feltárása és kihasználása is, amelyek egy háztartásméretű gazdasági egységet képesek részben vagy egészben önellátóvá tenni a villamos energia felhasználásuk terén.

 

Országos rendezvénysorozat az energiatudatosságról és a háztartási méretű kiserőművekről

Egy gazdaság fejlettségének meghatározásakor a villamosenergiafelhasználás az egyik nagyon jellemző paraméter. Ez azonban nem úgy értendő, hogy „Fejlettebbnek akarunk látszani? Kapcsoljuk be a hősugárzókat és a vasalókat!” A fejlettséget az is méri, hogy egységnyi energiamennyiséggel mekkora értéket állít elő egy társadalom: még jellemzőbb tehát az energiafelhasználás hatékonysága. A villamos energia fogyasztása természeténél fogva decentralizált, azonban az energiát a legtöbb gazdaságban ma még centralizált, ipari méretű erőművekben állítják elő. A termelés és a fogyasztás közé tehát szükségképpen beékelődik a villamos energia szállítása, amivel meglepően sok energia megy veszendőbe. Ha tehát a villamos energiát is – legalább részben – decentralizáltan, a fogyasztó közvetlen közelében állítanák elő, egyfelől nem kellene számolni szállítási veszteségekkel, másfelől pedig az energiaszállító-rendszer részleges tehermentesítésével annak társadalmi költségei is csökkennének. És mivel a lokális energiatermelő eszközök, a „háztartási méretű kiserőművek” javarészt kisközösségi vagy magánberuházásban valósulhatnak meg, megoszlik a társadalom „egy összegben kifizetendő” beruházási költsége. Végül pedig a „helyben termelt” energia költségét – részben – megtakarítja a lakosság, sőt a többletet akár értékesítheti is az energiapiacon. A „háztartási méretű kiserőművek” racionálisan csak tiszta, megújuló energiahordozókat hasznosíthatnak – azaz a decentralizált energiatermelés a környezetterhelést is csökkentheti.

Számos érv szól tehát a háztartási méretű kiserőművek létesítésének támogatása mellett, azonban biztosan nem elegendő, ha a „támogatás” csupán ismeretterjesztésből és bátorításból áll. Az energiafogyasztónak az aktuális energiaárakból adódó viszonylag alacsony, de rendszeres kiadásokat kell összevetnie egy nagyobb beruházás elhúzódó megtérülésével, az ebből adódó távlati megtakarításokkal. Ez azonban még stabil energiaáraknál és a helyben termelt energiafelesleg értékesítésének hosszú távú kiszámíthatósága esetén sem egyszerű gazdasági feladat. Érezhető, hogy kialakulóban van egy olyan energiatudatos fogyasztói réteg, amelyet nemcsak a napi anyagi érdek, hanem például az utódainkra hagyott környezet minősége is motivál, mások viszont úgy érvelnek, hogynem vagyok olyan gazdag, hogy takarékos lehessek”. A helyben előállított energia „népszerűsítésében” tehát a környezetés energiatudatosság erősítése mellett a gazdasági ösztönzésnek is szerepet kell kapnia. Ésszerű megoldás a háztartásban megtermelt energia feleslegének értékesítése, a hiányt pedig a hagyományos erőművekkel táplált hálózatból vásárolt energiával pótolhatja a fogyasztó. Ez azonban nem problémamentes, mert például a szolárpanelek felett egyszerre jön fel és egyszerre megy le a nap, a többlet és a hiány is egyszerre jelentkezik, és a problémát a hagyományos energiatermelő szállítórendszernek kell megoldania. Ezenkívül egy teljesen új létesítménytípus tervezésének, telepítésének és karbantartásának személyi és szervezeti feltételeit is meg kell teremteni – ami viszont jót tenne a „minőségi” foglalkoztatottság bővülésének. Számos „pro és kontra” érvet sorakoztathatunk fel tehát a pozitív tulajdonságok remélhető túlsúlyával.

A téma, mint látjuk, aktuális, foglalkozni kell vele a tudományos, a gazdasági, az energiapolitikai, a műszaki és az oktatási megalapozottság szempontjait is figyelembe véve. Ez is az oka annak, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége InfoShow néven "vándorkonferenciát” szervez a háztartási méretű kiserőművekről. Rokonszenves vonás, hogy nem gyártói érdekek dominálják a témaválasztást és a megközelítés módját – az előadások marketingszempontok nélkül keresik a megoldást. Lényeges az is, hogy a célközönség gyakorlati szakemberekből áll, akiknek nem mindegy, hogy el kell-e utazniuk egy szakmai rendezvényre, vagy az „roadshow-jelleggel” a „helyükbe megy”. A rendezők ez utóbbi megoldást választották. A téma szakmai, gazdasági és távlati jelentőségére tekintettel csak ajánlhatjuk a részvételt mindazoknak, akik a villamos energia lakossági vonatkozásaival a napi gyakorlat szintjén foglalkoznak.


Tóth Ferenc