Skip to main content

Az RoHS-újraértelmezés az EC-ernyő alatt

Megjelent: 2011. november 23.

Tom Westcott – a Farnell plc jogi szabályozással foglalkozó munkatársa

farnell_tech_article_rohs_abra_1A termékek megfelelőségének könnyen felismerhető jelképe az Európai Unióban, a CE-jelölés most új tartalmat ad az ismert „esernyőszabályhoz”. A CE-jelölés ugyanis 2013 januárjától azt is jelenti majd, hogy az RoHS-megfelelőség az újraértelmezett RoHS-szabályoknak való megfelelést jelenti. Ez jó hír a fogyasztóknak, de vajon milyen hatása lesz az OEM-tevékenységre az EU-ban? Az alábbi elemzés nem könnyű olvasmány, de jól érzékelteti, hogy a műszaki fejlesztésen túl még mennyi további figyelmet, időt, pénzt, munkaerőt és más erőforrást igényel, hogy a termék ne csak működjön, de meg is feleljen a szabványoknak.

 

 

Áttekintés és kérdőjelek

 

Hogy ezt megválaszoljuk, először ismerjük meg az okokat, amelyek a CE- és az RoHS-jelölések között kapcsolatot létesítenek. Szélesen értelmezve a cél az volt, hogy mindazokra a termékekre kiterjessze az RoHS hatókörét, amelyek a CE-jelölést viselik. 2013. január 2-tól tehát minden olyan termék, amely az újraértelmezett RoHS-direktíva (2011/65/EU) hatáskörébe esik, viseli egyben a CE-jelöléssel járó kötelezettségeket is. A CE-jelölést azért vezette be az Európai Bizottság, hogy lehetővé tegye általa a termékek szabad áramlását anélkül, hogy a termék forgalmazásához minden tagállamban külön megfelelőségi nyilatkozatot kellene szerezni. A CE-logó felhelyezésével a gyártó úgy nyilatkozik, hogy a termék fejlesztése, vizsgálata és gyártása során betartottak minden alapvető követelményt, amelyet az alkalmazható összes új direktívák megfogalmaznak. Ez tehát nem csak azt jelenti, hogy a termék biztonságos, hanem azt is, hogy alkalmas mindarra a funkcióra, amelyre tervezték, és hogy nincs ártalmas hatással a környezetre. Ez a mindenre kiterjedő értelmezés az oka annak, hogy az EC-jelölés az RoHS újraértelmezésével is összefügg.

Jelenleg az RoHS-direktíva hat anyag használatát korlátozza. Ezek az ólom, a higany, a kadmium, a 6-vegyértékű króm, valamint a polibromid bifenil- és difenil-éterek, amelyeket a termék súlyára vonakoztatott maximális koncetrációértéket meghaladó mennyiségben nem szabad felhasználni. A direktíva hatáskörét nyolc kategóriára osztják fel. Az újraértelmezést követően, az RoHS hatásköre 2014-től 10, 2019-től pedig 11 kategóriát tartalmaz majd – ez az utolsó bővítés a „nyitott kategóriával” egészíti ki a szabályozást. A megfelelőség bizonyításához a gyártóknak elégséges bizonyítékot kell felmutatniuk olyan technikai dokumentációk vagy információk formájában, amely a „megfelelőségi tanúsítvány” (Certificate of Compliance – CoC) néven ismert. Ám nincs semmiféle specifikus szabályozás arra nézve, hogy a sokféle alkalmazásból, különféle formátumban megjelenő különböző információkat milyen formátumban kell megjeleníteni. A CE-jelölés viszont a megfelelőség bizonyításának világosan definiált módját előírva megszünteti ezt a többértelműséget.

A CE előírásai háromlépéses eljárást tartalmaznak a megfelelőség bizonyítására: egy technikai leírás, majd a megfelelőségi nyilatkozat (Declaration of Compliance – DoC) elkészítését, és utolsó lépésként a CE-jelölés felhelyezését. A műszaki leírás tartalmazza a megfelelőség bizonyítását a 768/2008/EC direktíva A moduljának 2. függeléke szerint.

Először: a műszaki bizonyításnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a termék általános leírását,

  • a koncepciótervet és a gyártási terveket (a szükséges leírásokkal és magyarázatokkal),

  • azoknak a harmonizált szabványoknak a felsorolását, amelyeknek a termék megfelel, a számítások és vizsgálatok eredményeit és a vizsgálat zárójelentését.

 

Másodszor: a DoC-nak (amelynek tartalmi követelményeit a CE-direktívának [2011/65/EU] Annex VI függeléke határozza meg) tartalmaznia kell

  • a gyártó nevét és címét,

  • felelősségvállaló nyilatkozatát,

  • a nyilatkozat tárgyát képező objektum részletes leírását,

  • annak a tanúsítását, hogy az objektum megfelel az RoHS-követelményeknek

  • a termékre vonatkozó más harmonizált szabványok felsorolását

  • bármi más, a termékre vonatkozó műszaki információt, és végül

  • a gyártó képviselőjének aláírását.

 

Mint azt korábban említettük, a CE-előírások sokkal világosabb követelményeket fogalmaznak meg és a DoC elkészítésére magában a direktívaszövegben egy formanyomtatványt is bemutat. Ez szöges ellentétben áll a megfelelőségi tanúsítványnak (CoC) az érvényes RoHS-jogszabály határozatlanságából fakadó bizonytalanságaival, amelynek a sokféle lehetséges formai megoldása zavart okoz mind a gyártók, mind a szabály ellenőrzésére hivatott hatóságok körében. A CoC-t a végtermékek és berendezések esetében valószínűleg fel is váltja majd a DoC, ám továbbra is szükség lesz rá az alkatrészeknél.

Végül pedig, ha a gyártó már eleget tett minden fenti intézkedésnek, el kell helyeznie a CE-jelzést a terméken a direktívában megfogalmazott szabályoknak megfelelően.

Ezután feltehető a kérdés, hogy milyen hatással lehet CE-jelölés és az RoHS-szabályozás ilyenfajta összekapcsolására az európai OEM-ek (eredeti berendezésgyártók) tevékenységére. Ha egyszerűen (de szerencsétlenül) akarunk fogalmazni, meg kell ismételnünk az eddigieket – további adatgyűjtési kötelezettséggel terheli meg az OEM-eket. A műszaki leíráshoz szükséges információk összeszerkesztése többlet-erőforrásokat és ráfordításokat igényel a gyártóktól, annak ellenére, hogy az RoHS-megfelelőség bizonyítási szabályait kidolgozó EU-bizottság olyan megoldást javasolt, amely nem ró több dokumentációs terhet a gyártókra annál, amit annak előtte is el kellett végezniük. A DoC anyagának összeállítása ugyan meglehetősen egyszerű, problémamentes, de a feladat terjedelme roppant nagyra is növekedhet, ha az EU-ben értékesített minden villamos és elektronikus berendezés DoC-jait felül kell vizsgálni és kijavítani az új szabályozásnak megfelelően. Végül pedig a CE-jelölés feltüntetése nem jelent új feladatot a termékeknek arra a többségére nézve, amelyet ezzel már megjelöltek annak érdekében, hogy az „EU-ernyő” által már eddig is lefedett egyik vagy másik direktívának való megfelelőséget bizonyítsák.

Ez esetben a CE-jelölés tehát olyan „ernyő”, amely azt jelenti, hogy az RoHS-szabályozás hatókörébe nem tartozó termékekre továbbra is érvényes maradhat egy vagy több, a CE-jelölésre vonatkozó direktívában foglalt egyéb direktíva. Erre példa a fejlesztőkészletek esete. Miközben a legtöbb fejlesztőkészletre nem vonatkoznak az RoHS-szabályok (mivel a kizárólag kutatási és fejlesztési célokat szolgáló termékekre nem terjed ki a 2013. január 2-től hatályos szabályozás), ettől még vonatkozik rájuk a CE - direktívába foglalt egyéb szabályozás – például az EMC-t (elektromágneses kompatibilitást) szabályozó direktíva. A kábelek is komoly viták kereszttüzében vannak. Ha egy kábelt egy termék részeként értékesítenek (mint például egy laptop számítógép hálózati kábelét), érvényes rájuk az RoHS-szabályozás, következésképpen a CE-direktíva. Ha viszont a kábelt önállóan adják el, nem érvényesek rá az RoHS-szabályok (mivel mint eszköz, önállóan nem használ a működéséhez elektromosságot, csak egy másik termékhez csatlakoztatva), ám ettől még érvényes rá egy másik (nevezetesen a kisfeszültségű) CE-direktíva. Ennek az az oka, hogy a különféle direktívák hatásköri definíciói eltérőek. Az Európai Bizottság jelenleg is tárgyalja a kábelekre vonatkozó RoHS-szabályokat. Fontos megértenünk, hogy az RoHS-előírás csak egy a CE-megfelelőség szempontjai között, és még sok vitatható kérdésbe „futhat bele” a szakma a hatályba lépés dátumának közeledtével. 

Az OEM-ek nem szükségképpen csak a megfelelőség bizonyításának nehézségeivel, hanem az érintett termék szérianagyságából fakadó problémákkal is találkozhatnak. Fontos megjegyeznünk, hogy a megfelelőség bizonyításának a felelőssége az egész szállítási láncra kiterjed. A gyártókra, importőrökre és disztribútorokra vonatkozó speciális követelmények az RoHS-direktíva 7., 9., 10. és 11. fejezetében találhatók, összhangban a 768/2008/EC CE-döntés Annex 1 R2, R4, R5 és R6 cikkelyeiben megfogalmazott ajánlásokkal.

Ha ezt összekapcsoljuk a CE-jelölés által összefoglalt más direktívák követelményeivel, a REACH-szabályozással járó roppant terjedelmű adatgyűjtési feladatokkal és a régóta esedékes, küszöbön álló kínai RoHS-szabályozással, világossá válik, hogy a jogi megfelelőség biztosítása nincs elintézve azzal, hogy újabb felelősségként a tervezőkre terheljük – ez kizárólag erre a feladatra szánt erőforrásokkal oldható meg.

Annak a megoldásnak, hogy a CE-jelölés az RoHS-hatáskört is magában foglalja, van gyakorlati haszna is. A CE-jelölés ezen a módon ugyanúgy tanúsítja, hogy a termék eleget tesz a veszélyes anyagok korlátozásának tilalmát megfogalmazó jogszabályoknak, mint más, ugyanezen „ernyő” alatt összegyűjtött direktíváknak. Ezen kívül világossá teszi azt is, hogyan kell az RoHS-megfelelőséget bizonyítani a termék részletes átvizsgálása során. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a követelmények olyan terjedelműek, amely minden bizonnyal az amúgy is túlterhelt adatgyűjtő erőforrások további bővítését követeli meg, és ezzel jelentős problémát okoz a vállalkozásoknak. Kétségkívül arra számíthatunk, hogy az intézkedés bevezetése jelentős csapást mér az európai vállalkozásokra, különösen azokra a kis- és középvállalatokra, amelyeknek teljes mértékben igazodniuk kell a CE-direktíva előírásaihoz, ám nincs elég erőforrásuk ahhoz, hogy teljesítsék a rájuk háruló kötelezettségeket. Ha a cégek nem tudnak elég időt és pénzt előteremteni a megfelelőség bizonyításához, előfordulhat, hogy a többség kénytelen lesz megkerülni a megfelelőségi szabályozást – és ez „kifordíthatja a CE-direktíva ernyőjét”, azaz hatástalaníthatja a  megfelelőségre vonatkozó teljes jogi környezetet.

 

farnell_tech_article_rohs_abra_2

 

Az RoHS-újraértelmezéssel kapcsolatos további információkat az element14 portál jogszabályokkal foglalkozó webhelyén (www.element14.com/community/community/legislation) találhat az olvasó. Ez az elektronikára vonatkozó jogszabályoknak a szakmán belül legteljesebb áttekintését adja, ahol lépésről lépésre vezető útmutatók, vitafórumok és az egyedülálló Ask the Expert (Kérdezze a szakértőt) szolgáltatástól kaphat útmutatást az elektronika jogi szabályozásának világában. 

Farnell
Ingyenesen hívható telefonszám: 06 80 016-413
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.farnell.com/hu, www.element14.com