Arzénmentesítés távfelügyelettel
A „Makó és Térsége” Ivóvízminőség-javító Projekt keretében 17 településen valósult meg az arzénmentesítés. A projekt során nemcsak az ivóvíz minősége javult, hanem a kiszolgáló műszaki létesítmények is megújultak, valamint egy távfelügyeleti rendszer is kiépült.
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) számú kormányrendelet értelmében több, mint 200 dél-alföldi településen nem megfelelő az ivóvíz minősége. Az EU-ban az arzéntartalom megengedett határértéke ivóvízben 10 μg/l, és a csatlakozással járó jogharmonizáció miatt Magyarországon is ez a határérték lépett életbe. Ennek teljesítésére 2005-ben megkezdődtek az ivóvízminőség-javító projektek előkészületei, majd a szakvéleményeket, hatásvizsgálatokat és megvalósítási tanulmányokat követően 2009-ben létrejöttek a projekttársulások.
A régióban elsőként 2009. december 11-én Makón alakult meg a térségi társulás és 2012-ben támogató döntés is született a „Makó és Térsége” Ivóvízminőség-javító Projekttel kapcsolatban (1. ábra). A beruházás eredményeként 2015-ben – jelenleg tesztüzemben – megvalósulni látszik az Unió által elfogadott arzén-határértéknek megfelelő ivóvíz előállítása.
1. ábra: A projekt egyik helyszíne
Néhány gondolat az arzénról… és az arzénmentesítésről
Az arzén vagy más néven a légykő félfém, a periódusos rendszer 5. főcsoportjának tagja. Függetlenül attól, hogy az emberi szervezetnek az egészséges működéshez naponta 12 μg arzénra van szüksége[1], az arzén toxikus anyagként került a köztudatba. Gyógyászati célokkal és gyógyvizekkel kevesen kapcsolják össze, holott hazánkban is elterjedt az alkalmazása.
A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva befolyásolja a sejtfolyamatokat. Akut mérgezés esetén – amikor a mérgezést egyetlen nagy dózis okozza – a halál egy napon (nagy dózis esetén már néhány órán) belül bekövetkezhet. Gyengébb mérgezések esetén hosszú lábadozás után is fizikai és szellemi gyengeség maradhat a betegnél.
Hazánkban a felszín alatti vízbázisok nagy részében magas a természetes eredetű arzénkoncentráció. Az új határérték elfogadását megelőzően a megengedett arzéntartalom hazánkban 50 μg/l volt, ötszöröse a jelenleg megengedett maximumértéknek. A kívánatos érték elérésére többféle arzénmentesítési módszer létezik: vas- vagy alumínium-koaguláció, meszes lágyítás, ioncsere, aktivált alumínium, valamint a fordított ozmózis. Az első három módszer a hagyományosnak tekinthető, lényegében koagulációs-flokkulációs technológián alapuló eljárás – népszerűbb nevén a „pelyhesítés” – jelenleg hazánkban a leggyakrabban alkalmazott arzénmentesítési módszer. Lényege, hogy többértékű fémsó adagolásával az ivóvízben található szennyezőanyagok felületi töltését semlegesítjük, majd az ennek hatására keletkező pelyhes csapadék ülepítéssel vagy szűréssel eltávolítható. Az eljárás során a nyersvízben lévő arzenát beépül a pelyhekbe, azok eltávolításával tehát az ivóvízben található arzéntartalom is határérték alá csökkenthető.
Az ivóvízminőség-javító projekt Makón és térségében
A 2014 nyarán indult projekt keretében a 17 településen 4 kistérségi (Apátfalva, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád, Nagylak; Királyhegyes, Makó-Rákos; Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér, Pitvaros; Földeák, Óföldeák) és 4 önálló települést (Makó, Maroslele, Kiszombor, Ferencszállás-Klárafalva) ellátó ivóvízrendszer valósult meg (2. ábra). A projekt kivitelezése a KEVIÉP Kft. és az A-HÍD Zrt. konzorcium fővállalkozásával zajlott, amelynek során 3 új kút és több, mint 50 kilométernyi új vízvezeték kerül a területileg illetékes ivóvíz-szolgáltató, az ALFÖLDVÍZ Zrt. gondozásába. A projekt célszáma a napi 15 ezer m3 tisztított víz, amely már gáztalanítva, a megengedett határérték alatti vas-, ammónium-, mangán- és arzéntartalommal áll a település lakosainak rendelkezésére.
2. ábra: Makó és térsége
A nyersvíz tisztításának folyamatát a technológiával együtt érkező PLC-s vezérlés felügyeli mindegyik telephelyen.
A makói vízellátórendszer felújítása során a vízműtelepen (3. ábra) technológiai fejlesztés keretében gáztalanítás, valamint vas-, ammónium- és arzéneltávolítás valósul meg. Itt a kétszer 125 m3 kapacitású nyersvíztározóból a tisztítási folyamatok során a két sorban elrendezett, közel három méter átmérőjű tartályokon keresztül érkezik meg a már tisztított víz a hálózati oldalra (4. ábra). A pelyhesedés „eredményét” a 260 m3/h szűrőkapacitású tartályokban található 6,6 m2-es szűrőlapok segítségével juttatják a dekantálóba. A visszamosott vízből a dekantálóban szűrik ki az arzént, amelyet ezután veszélyes hulladékként kezelnek.
3. ábra: A makói központ, hátterében két kúttal
4. ábra: A szűrőtartályok Makón
A hálózatba jutó ivóvíz a technológiának köszönhetően a tesztüzemi mérések alapján gyakorlatilag arzénmentesnek tekinthető, ami jelentősen jobb eredmény az elvárt 10 μg/l maximális koncentrációnál. A hosszú távú minőségi ivóvízellátást jól jellemzi, hogy míg a tisztító kapacitása 10 ezer m3, addig az idei év nyári csúcs-ivóvízigénye is csak alig volt több napi 5 ezer m3-nél.
A kisebb, önálló településeken megvalósult ellátórendszer jóval szerényebb mennyiségű víz kezelését végzi. A Kiszomboron megépült tisztító napi maximális kapacitása 1400 m3, de az átlagos igény sem haladja meg a 300…350 m3-t (5. ábra). A település a saját vízbázisára alapozva a makóihoz hasonló technológiai fejlesztést hajtott végre a vízműtelepen. A kistérségi ellátórendszerek telephelye a vízbázist adó településen épült meg, és a víztermelő telepről, víztornyokról gravitációs úton jut el a tisztított víz a projekt keretében megvalósult távvezetékeken keresztül a kisebb települések lakóihoz.
5. ábra: A szűrőrendszer egy része Kiszomboron
A távfelügyeleti rendszer kiépítése
A beruházás során 10 telephelyen önálló SCADA felügyeleti rendszer épült ki mely a Makói központtal GPRS kommunikációs protokollon kommunikál egy zárt APN hálózaton belül. A távfelügyelhetőség az összes telephelyen Saia PCD3.M5340-es vezérlőegységeken és a VISION 9X SCADA szoftveren keresztül valósul meg. A makói központban található redundáns hálózatos VISION nemcsak a telephelyek, hanem a 11 víztermelő kút adatainak megjelenítésére is szolgál (6. ábra).
6. ábra: A víztermelő kutak megjelenítő képe
A kiépült felügyeleti rendszer gerincét adó PCD3 PLC-k telephelyenként 150 adatponttal és megközelítőleg 400 változóval dolgoznak. Az adatpontok kiépítésénél sorkapocspaneleket alkalmaztak a digitális be-, illetve kimenetek bekötésére – elsősorban a bekötési munkálatok gyorsítása érdekében. A panelek szekrényben való elhelyezésének érdekessége, hogy a 7. ábrán látható módon a megszokott vízszintes elhelyezkedés helyett a kalapsínek függőleges irányban kerültek a szekrénybe.
7. ábra: A vezérlőszekrény kialakítása a PCD3-mal és a panelekkel
A projekt kivitelezési ideje alig tartott tovább egy évnél, amelyet hosszas tervezői és előkészítői munka előzött meg. A megvalósult tisztítórendszer hamarosan készen áll az éles, hálózatra történő termelésre.
Szerző: Dudás Anita – SB-Controls Kft.
[1]Nielsen (1991) szerint. A cikknek az arzén biológiai hatásaival kapcsolatos megállapításai – különösképpen a kis dózisú bevitelre vonatkozóak – nem teljesek és részben vitatottak. Ezek a megállapítások azonban a cikk lényegét, amely a törvény által előírt koncentráció-határérték betartásához szükséges műszaki intézkedéseket tárgyalja, nem érintik – A szerk. megj.
SB-Controls Kft.
2092 Budakeszi, Kagyló utca 1-3.
Tel: +36 23 501170, fax: + 36 23 501 180
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.sb-controls.hu www.saia-pcd.com
Még több SB-Controls
Címkék: Saia | PLC | ivóvíz kezelés | arzénmetesítés
