ARM: „Internet of Things” a gyakorlatban

A 32 bites IP-címtartomány kimerülésével és az új IPv6-protokoll megjelenése után gyakorlatilag kimeríthetetlen címzési lehetőséghez jutott az Internet, amely még azt a szélsőséges helyzetet is kezelni tudná, ha a Föld felszínét összefüggően borítanák az internetképes készülékek. Ez tette megvalósítható realitássá az Internet of Things (IoT), a „dolgok” internetje 1999-ben született elgondolását.

Az IoT – bár az eszközrendszere gyakorlatilag készen áll – ma még sokkal inkább csak lehetőség, semmint a hétköznapi életünk része, aminek egyelőre talán nem is a széles körű alkalmazás költségvonzata, hanem az igazán „ütős”, frappáns alkalmazások hiánya az oka. Az ARM most bejelentette, hogy folyamatban van egy olyan belső fejlesztésük, amely „csomópontként” szolgál az ARM-partnerek számára az IoT-fejlesztések elősegítésére. A brit innovációs hivatal 800 ezer GBP-vel támogatja a fejlesztést, amelynek során a cég cambridge-i létesítményeiben 600-nál is több szenzort helyeznek el, amelyeket ARM-technológián alapuló csipek vezérelnek. A projekt eredményeképpen „finomabb felbontású” képet kaphat a cég a telephely, a hozzá tartozó parkoló 75 világítótestje és a 40 konferenciaterem energiafogyasztásáról, a fűtésről és a „vizes” rendszerek állapotáról. A cég abban bízik, hogy az ARM-kampuszt „teljes keresztmetszetben átláthatóvá tevő” rendszer kézzelfogható gazdasági eredményekkel jár majd elsősorban az energiamegtakarítás révén. A cég a tapasztalatait nyilvánosságra kívánja hozni, amellyel a technológia világméretű elterjedéséhez kíván hozzájárulni. Az ARM a projektben az AlertME, az EnLight és az IntelliSense.io cégekkel működik együtt. A piackutatási adatok szerint 2020-ra 29,5 milliárd IoT-eszköz használatbavétele várható – a piac tehát óriási.

www.arm.com