magyar elektronika

E-mail cím:*

Név:

{a-feliratkozással-elfogadja-az-adl-kiadó-kft-adatvédelmi-és-adatkezelési-tájékoztatóját-1}

holdradar a tungsram gyarepuleten bay zoltan lidBay Zoltán 1946-os, Holdat pásztázó radarkísérletével vette kezdetét a magyar űrtevékenység és a hazai radarcsillagászat

2021. február 6-án, szombaton ünnepeljük a 75. évfordulóját annak, hogy Bay Zoltán fizikaprofesszor és csapata a Tungsram kutatólaboratóriumában észlelte a Holdra bocsátott radarhullámok visszhangját forradalmian új mérési technikájával. A háború után mostoha körülmények között elvégzett, világhírű kísérlet a magyar űrtevékenység és a nemzetközi radarcsillagászat kezdetét is jelenti.

 

Egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án Bay Zoltán (1900–1992), az Egyesült Izzó (Tungsram) műszaki igazgatója és kutatólaboratóriumának vezetője csapatával saját fejlesztésű radarberendezéssel mutatta ki a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.

 

bay zoltn

Bay Zoltán

 

„A Bay Zoltán vezette sikeres holdradarkísérlet nyomán ma a 1946-os évet tekintjük a magyar űrtevékenység kezdetének – holott a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 csak bő egy évtizeddel később állt Föld körüli pályára”, emeli ki az évforduló kapcsán dr. Frey Sándor csillagász. „Hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség tejes jogú tagállama, űrtevékenységünk pedig az elmúlt években újabb fellendülésnek indult.”

 

holdradar a tungsram gyarepuleten

Holdradar a Tungsram gyárépületén

 

A Holdról sikeresen detektált radarvisszhang egyúttal egy – azóta jelentős fejlődési utat bejárt – tudományág, a radarcsillagászat kezdetét is jelentette az 1946. január 10-i sikeres amerikai Holdradarkísérlettel együtt. „Míg a 30-as években, az Egyesült Államokban megalapított rádiócsillagászat a közeli és távoli égitestekről hozzánk érkező rádióhullámok révén kutatja a Világegyetem titkait, addig a radarcsillagászat a Naprendszer egyes égitesteire bocsátott, majd azokról visszaverődő rádióhullámok segítségével igyekszik felfedni azok tulajdonságait” – teszi hozzá Frey Sándor.

 

holdradar meresi jegyzokonyv

Holdradar mérési jegyzőkönyv

 

„Bay és csapata a szovjet hadsereg által leszerelt gyárban, a semmiből vitte tovább a Tungsramra mindig is jellemző innovációt, és bebizonyította, hogy – a korabeli sajtót idézve – az ember megérintheti a Holdat” – méltatja a világhírű tudóst Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója videóüzenetében, amely a kísérlet helyszínén, a kutatólaboratórium tetején készült. – „Pedig akkor még csak egy éve ért véget a háború, az emberek éheztek, hideg volt. Még ebben a helyzetben is innovációra törekedtek, és a Tungsram ma is támaszkodik ezen innovációs örökségére. Hisszük, hogy ebben a másféle válsághelyzetben kétszeres energiát kell fektetni az új technológiákba, legyen szó olyan globális kihívásokról, mint a fertőzésmegelőzés, az okosvárosok vagy a világ élelmezése.”

 

 

Bay Zoltán további kiemelkedő tudományos eredményei közül néhány:

  • 1938-ban Bay volt a világon az első, aki elektronsokszorozójával egyes elektronokat tudott észlelni. A fotoelektron-sokszorozót többek között a gamma-spektroszkópiában használták.

  • Kimutatta a fénysebesség állandóságát, frekvenciafüggetlenségét.

  • Bay 1965-ben beterjesztett javaslata alapján a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája 1983-ban az űrtechnikai igényeknek megfelelő, új méterdefiníciót fogadott el: "A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299 792 458 része alatt megtett távolság". A hosszmérés egységét tehát időmérésre vezeti vissza, a fény sebességének állandó voltát feltételezve.

  • A nanoszekundum pontosságú időmérési eljárások kidolgozásával, és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás és navigáció kialakulásához, például a GPS és hasonló rendszerek megalapozásához. Nem véletlen, hogy Bay már 1946-ban felvetette a mesterséges holdakon alapuló távközlés lehetőségét.

forrás: a Tungsram sajtóközleménye