Skip to main content

Az elektronikai fejlesztő részlegek bővülésének csapdái

Megjelent: 2017. november 07.

1abra EDMDAz elektronikát is tartalmazó termékek fejlesztésének munkafolyamata napjainkban forradalmi változásokon megy keresztül – és ebben semmi túlzás nincs. Egyre kevesebb embernek kell egyre több – és egyre szerteágazóbb – problémát megoldania. Ezek a néhány éve még megszokottnak számító módszerekkel ma már kezelhetetlenek, a változásokhoz csak radikálisan feljavított képességű szoftvertámogatással lehet alkalmazkodni.

 

Határidő. Még több Layout. Ember kell, de honnan? Olyan ember kell, aki tudja! Nem érek rá betanítani! Megint éjszakázunk! Még mindig nem jó! Újratervezés! A wellness-ben van WI-FI?
Biztos vagyok benne, most az Ön fejében is lefutott néhány film, amelyet hasonló forgatókönyv szerint írt meg az élet. Régen minden olyan szép volt az elektronikai fejlesztők életében is. Minden feladatnak volt felelőse, specialistája, volt idő átgondolni, kidolgozni a terveket. Átláthatók voltak a követelmények, a szabványok. Volt idő tesztelni az eszközöket és nem kellett mindent, mindig módosítani. És volt elegendő szakember.

 

1abra EDMD

1. ábra EMI vizsgálatokra: HyperLynx DRC 


Napjaink fejlődésének köszönhetően a funkciók összemosódtak és az elektronikai fejlesztőkből hardverfejlesztők lettek, akiknek mindent egy kézből kell megoldaniuk. Nőtt a projektek, a betartandó szabványok, követelmények száma. Akik haladtak a korral, mára példátlan tudással rendelkező, értékes fejlesztők lettek olyan tapasztalattal, amellyel csak kevesen rendelkeznek. Logikusnak tűnik, hogy a bővüléshez még több hardverfejlesztőre lenne szükség. Hamar belátható azonban, hogy éppen ez a bővülés első csapdája. A tapasztalt mérnökök fejében megvan minden szükséges tudás. Ez jó, de egyben számos veszélyt is rejt magában. Mi történik például, ha a mérnökünk szabadságra megy? Mi történik, ha nagyobb, vagy több munkát kell párhuzamosan elvégezni, mint amit egy tapasztalt mérnök átlát? Hogyan lehet rávenni több tapasztalt mérnököt az együttműködésre?
A bővülés másik csapdája lehet az új kollégák betanítása. A vállalkozások jelentős részénél a munkaerő felvétele nem tervezetten, hanem az aktuális igények kielégítése során felgyűlt feszültségek kezelése kapcsán merül fel. Ilyenkor, ha tegnapra érkezne az új munkatárs, már az is késő lenne. Miután a bővítésről megszületik a döntés, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a keresés sokáig tart. Nem ritka, hogy akár 3-4 hónap is eltelik a vezetői döntéstől az új munkatárs munkába állásáig. És akkor jön csak az igazán kényes kérdés: ki és hogyan fogja betanítani az új kollégákat? Mindenki feszült, a korábban agyonterhelt munkatársak megváltóként tekintenek az újonnan érkezőkre, akikről hamar kiderül, hogy ebben a mélyvízben bizony nekik is időbe telik megtanulni úszni. A régi kollégáknak nincs idejük foglalkozni az érkezőkkel. Elhangzik a tipikus mondat: „Amíg elmagyarázom neki, megcsinálom.” Eltelik legalább további 2-3 hónap, mire a bővülésnek látható jelei mutatkoznak.
A bővülés harmadik csapdája, hogy hajlamosak vagyunk a saját rejtett, de létező bővülési potenciálunkat figyelmen kívül hagyva csak azzal számolni, amiért pénzt kell adni. Számtalan hatékonyságnövelő beruházással járó javaslat kerül a papírkosárba. Ilyen esetekben a vezetőség – tisztelet a kivételnek – rövid távon csak a beruházás összegére koncentrál, és nem veszi figyelembe a rövid-, közép-, és hosszú távú előnyöket. Tipikus eset, amikor felmerül a kérdés, teszteljünk vagy szimuláljunk? Napjainkban a tesztelés a jellemzőbb. De valóban megéri tesztelni egy olyan prototípust, amelyről tudjuk előre, hogy tele van hibákkal, és a fejlesztést az eredmények alapján gyakorlatilag kezdhetjük elölről? A második, harmadik alkalommal már nem ugyanazzal a motiváltsággal állunk neki ugyanannak a feladatnak, és közben a fejlesztésre fordítható idő is drasztikusan fogy, a feszültség és a hibázás lehetősége pedig jelentősen nő. És ilyen esetekben a „foltozás” sem viszi előre a projektet.
Hogyan kerülhetők el ezek a csapdák? Hogyan lehet lépést tartani az egyre növekvő kihívásokkal és fenntartható módon növekedni? Hogyan lehet a vevői és a dolgozói igényeket is egyszerre kielégíteni? Hogyan tartható a kívánt minőség?

Belső folyamatok nélkül nem megy

Ha egyedül fejlesztünk akkor is felállítunk magunknak egy rendszert, amiben dolgozunk. Visszanyúlunk a legjobb, már bevált módszerekhez, gyakorlatokhoz, folyamatosan továbbfejlesztjük, finomítjuk azokat. Ha pedig új kolléga érkezik, azt várjuk tőle, hogy ő is kövesse az irányelveinket. Ennek egyetlen módja, ha leírjuk, rögzítjük ezeket az alapelveket. Már két mérnök esetén is célszerű elkészíteni a folyamatokat, felépíteni egy tudásbázist. Érdemes egységesíteni a fejlesztés irányelveit, mint például hogyan huzalozunk, milyen biztonsági távolságokat kell tartani, milyen beszállító alkatrészeit preferáljuk stb. Érdemes kidolgozni egy listát a preferált termékekről és beszállítóikról. Ha hasonló funkciókba azonos komponenseket tervezünk be, a darabszám növekedésével jelentős árkedvezmények érhetők el.
A következő lépésként rögzíteni kell a rendszer továbbfejlesztésének, bővítésének rendszerét. A fejlesztés során az alapvető fejlesztési irányelveken túl a megrendelői előírások, követelmények, szabványok előírásainak is meg kell felelni, melyeket célszerű egy helyen tárolni és előre kidolgozni, hogyan történjen a frissítés, a naprakészen tartás.
A végére maradt az ellenőrzés kérdése. Érdemes átgondolni, hogy a fentiek kapcsán az ellenőrzésre milyen lehetőség nyílik a fejlesztési folyamat köztes állapotaiban. Jól átgondolt stratégiával az egyes fázisokat csak ellenőrzött termékek hagyhatják el. Ez kiszűri az esetleges nagyobb hibákat, így a tesztelt alkatrészeket „csak finomítani” kell. Ilyen esetekben az ellenőrzés módszeres végrehatását rögzítő ellenőrzőlisták összeállítása és alkalmazása a legcélszerűbb.
A fentiek alapján – egy képzési terv összeállításával – az új munkaerő betanítása is sokkal hatékonyabban történhet. Ha a bővítést tervezetten tudjuk végrehajtani, akkor megoldható, hogy egy új kolléga éppen akkor váljon „bevethetővé”, amikor erre a legnagyobb szükség lesz. Egy működő fejlesztési rendszer ráadásul nem csak „házon” – a fejlesztőcsoport hatókörén – belül növeli a hatékonyságot, hanem a kiszámítható, koordinált „viselkedés” a külső erőforrások igénybevételét, a más fejlesztőrészlegekkel való együttműködést, azok bevonását is segíti.
A fentiek összeállítása nem egyszerű feladat sem a kezdő vállalkozások, sem a már működő – és alaposan leterhelt – cégek számára. A vezetői elkötelezettségen kívül erőforrás, idő és egy felelős is kell hozzá. Éppen ezért az első ötletek összegyűjtését követően a feladatokat fontossági sorrendbe rendezni, priori-zálni is kell, és a feladatokat az egymásra épülésük és fontosságuk figyelembevételével kell ütemezni. Ne akarjunk mindent egyszerre megoldani! A tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán azzal, hogy elindul a közös gondolkodás, egy részleg képes hatékonyabban működni. Ha megvannak a fő folyamatok és irányelvek, már mérhető a hatékonyság növekedése.

2abra EDMD

2. ábra Tervezési szabályszegések vizuális megjelenítése

A proaktív – szoftveres – segítség

Ha már vannak működő folyamataink, előre léptünk, de még mindig sok idő megy el az ellenőrzéssel. Megtanítjuk a kollégáknak az alapokat, de a fejlesztés során is számtalan dologra kell figyelni. Az ellenőrzés gondja végül mégis a tapasztalt kollégák vállát nyomja. A szabványoknak, előírásoknak való megfelelés is komoly kihívás. Az ellenőrzőlisták száma és az ellenőrizendő pontok mennyisége pedig egyre csak nő és nő. Minden ellenőrzés többnyire manuálisan történik, ami számos újabb hibalehetőséget „termel”. Általában egy fejlesztési folyamat során a „tiszta” fejlesztési idő a teljes időszükséglet kb. 20%-a, a többi validációval telik. Érdemes tehát foglalkozni azzal, hogyan lehet az élőmunkát automatizmusokkal helyettesíteni és a validáció lépéseit szoftveresen kezelni.
Jó lenne ehhez egy olyan eszköz, amely a fejlesztés közben „valós időben” figyeli az ellenőrzőlistáink összes pontját és felismeri, visszajelzi a tervezési hibákat a mérnöknek. Ehhez nem lenne más dolgunk, mint rögzíteni a tervezési szabályokat, a szabványelőírásokat, a vevői követelményeket, megadnánk a leggyakrabban használt komponenseinket, és biztosak lehetünk benne, hogy a következő terv ennek megfelelően készülne el. Így a kevésbé tapasztalt kollégák is az előírások szerint készíthetik majd el a terveket. A validációs idő jelentősen lerövidül, jelentős időt szabadítva fel a „tiszta” fejlesztési munkára, amely így alaposabban végezhető, csökken a későn kiderülő hibák száma és jelentősen javul a végtermék minősége.
Alapszinten a fentiek kezelésére a legtöbb NyÁK-tervező szoftver képes. A legrugalmasabb és legteljesebb megoldást a Mentor Graphics (Mentor – a Siemens business) által kifejezetten e célra fejlesztett megoldása, a HyperLynx DRC (Design Rule Check) adja. A szoftver gyorsan testre szabható, az említett csapdák és problémák kezelésén túl képes a szemrevételezésen alapuló ellenőrzések automatizálására, tervezési irányok (what-if) döntéstámogatására. 23 beépített szabállyal (EMI, SI, PI) rendelkezik. A „real-time” ellenőrzésnek köszönhetően jelentős fejlesztési, tesztelési, és szimulációs idő takarítható meg, sőt olyan hibák is kiszűrhetők, melyeket a szimuláció sem képes felfedni. Létrehozhatók egyedi szabályok is, melyeknek köszönhetően az iparági szabványok (pl. autóipar, orvostechnika, űripar) irányelvei, a vevői követelmények vagy vállalati előírások ellenőrzésére is lehetőség van. Segítségükkel megvalósítható a tapasztalt kollégák tudásának megsokszorozása a szabályokon keresztül. A megoldás további előnye, hogy platformfüggetlen, így minden olyan NyÁK-tervező rendszerrel együttműködik, amely ODB++ formátumban képes kommunikálni.

 

3abra EDMD

3. ábra A tervezési szabályok ellenőrzésének folyamata

A következő lépés

Nem az a kérdés, hogy szükséges-e a témával foglalkozni, hanem az, hogy mit veszítünk, ha nem lépünk.

 

Gondolkodjunk el, hogy mi minden történik egy cég életében abban a közel fél esztendőben, mire kiválasztunk és – jó esetben – betanítunk egy új munkatársat. A feladatok száma ettől nem lesz kevesebb. A hatékonyság is inkább csökken, mint növekszik. Sajnálatos módon nem ritkán a belső folyamatok kedvezőtlen hatásai a vevőkig is eljutnak, ami hosszú távon biztosan nem a növekedést szolgálja. Ha átgondoljuk a folyamatainkat, csökkenthetők ezek a veszteségek, nem beszélve arról, hogy minden további hatékonyságnövelő megoldást is a belső folyamataink alapozzák meg. Bármilyen irányba is indulunk el a megoldáskeresés útján, minden eszköz értéke annál nagyobb, minél átgondoltabb a belső rendszerünk.

 

Szerzők: Pál Gergely és Fülöp Attila – EDMD Solutions Kft.

 

EDMD Solutions Kft.
1087 Budapest
Könyves Kálmán krt. 76.
Tel.: +36 1 461 9000
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.edmd.hu

Még több EDMD