magyar elektronika

E-mail cím:*

Név:

{a-feliratkozással-elfogadja-az-adl-kiadó-kft-adatvédelmi-és-adatkezelési-tájékoztatóját-1}


ni szemDr. James Truchard, a National Instruments társalapítója és évtizedeken át elnök-vezérigazgatója nyugalomba vonulásakor összegző cikkben foglalta össze a vállalat szerepét a méréstechnikaforradalmában. Ebben a figyelmünkbe ajánlott néhány írást a változások egy-egy aspektusáról. 

 

 

Jelen cikket ezekkel a szavakkal vezette be: „Az elmúlt néhány évben az iOS App Store áruházban kapható skótduda-hangolók példájával szemléltettem az intenzív ökoszisztémák erejét. Az Apple-hez hasonlóan az National Instruments-nek is van ökoszisztémája, amely nyílt LabVIEW platformunkra, valamint világosan definiált alkalmazásprogramozási felületekre (API) és moduljainkra épül. Az ökoszisztémának köszönhetően nem kell a fejlesztéseket a nulláról kezdeni, hacsak kifejezetten nem ez a cél. Az élénk ökoszisztéma a műszaki platformok egészséges és hatékony működésének létfontosságú eleme, ami egy nagyságrenddel több érték előállítását teszi lehetővé lényegesen gyorsabban, mint amire bármely gyártó kutatási–fejlesztési osztálya valaha is képes lenne. Értsük meg a mérőrendszereink körül kiépült ökoszisztémákat, és tekintsünk rájuk társként!”

 

A mobileszközök világában végbemenő átalakulás rávilágít a mérőberendezések egy fontos fejleményére: a szoftverközpontú ökoszisztéma erejére. A korai mobiltelefonok elsősorban telefonálásra, majd később SMS üzenetek kezelésére készültek, de képességeiket teljes mértékben a gyártó szabta meg. Amint azonban az eszközeiket működtető szoftvereket megnyitották a végfelhasználók számára, gyors ütemben jelentek meg további funkciók, a zenelejátszástól a fényképezésen át az elektronikus levélküldésig. Ez a változás nem egyszerűen csak a nyílt szoftverkörnyezet élményét nyújtotta; az Apple, majd később a Google komoly ökoszisztémákat épített ki termékei köré, és létrehozta az „app”-fejlesztők közösségét, felgyorsítva termékeinek hasznosulását. A mobiltelefonok világának ezt az eredendő nyitottságát és a közösség új elvét maguk a telefongyártók is jó okkal támogathatták volna, de ebben az esetben az Apple és a Google döntött úgy, hogy előbb kialakítja a szoftverkörnyezetet, és csak utána dobja piacra a készüléket. A felhasználók és külső fejlesztők számára megfelelő mértékű testreszabhatóságot biztosítottak, és ezzel elérték, hogy a fogyasztók más szemmel nézzenek mobiltelefonjaikra. Ez a hozzáállás hatással van a mérőműszerek területére is: a szokványos szoftverplatformokon építkező fejlesztők és az integrátorok a bonyolult áramkörök, modulok funkcionalitását készen kapható technológiákkal olyan alkalmazásokká bővítik ki, amelyek korábban lehetetlenek voltak. Az elkövetkező 3–5 év során a szoftverközpontú ökoszisztémákkal elérhető hatékonyság és együttműködés alapvető hatással lesz a mérőműszerek tervezésére.

NI ATO abra

Mi az „ökoszisztéma”?

James F. Moore „The Death of Competition: Leadership and Strategy in the Age of Business Ecosystems” (A verseny vége: vezetés és stratégia a vállalati ökoszisztémák korában) című könyve a következő módon definiálja a vállalkozói ökoszisztéma fogalmát: „Együttműködő szervezetek és egyének – az üzleti világ szerveződései – által alkotott gazdasági közösség. Ez a gazdasági közösség a vevők számára értékes javakat és szolgáltatásokat állít elő, ahol a vevők maguk is az ökoszisztéma részei. A beszállítók, a vezető gyártók, a versenytársak és más érdekelt felek is tagszerveződések, amelyek közösen fejlesztik képességeiket és szerepköreiket egy vagy több központi jelentőségű vállalat irányelveinek megfelelően.” A mérőműszerek területén nem újdonság az azonos profilú felek együttműködése. Az IVI Foundation, a PXI Systems Alliance, az LXI Consortium és más aktív ipari csoportok már évtizedek óta fognak össze iparági szereplőket, bár – mint Moore kifejtette – gyakran jelentős hiányokkal. Az ilyen csoportokban tevékenyen vesznek részt szoftvereket, áramköröket vagy mindkettőt gyártó vállalatok, és a zárt fejlesztésű architektúrák együttműködését, valamint a nyílt architektúrák könnyű használhatóságát középpontba állító munka elősegíti a vállalkozói ökoszisztémák kialakulását. Ebben az iparágban a jelenlegi ökoszisztémák legsikeresebb példái a szoftver területén találhatók. Például a LabVIEW olyan alkalmazási szoftver, amelynek értékét megnövelte a körülötte kialakult ökoszisztéma. Jelentős számú mérnök vett részt LabVIEW-képzésen és fejlesztett ki egyedi alkalmazási igényeket kielégítő bővítményeket, sokan mások pedig kereskedelmi szervezeteken, például a LabVIEW Tools hálózaton keresztül fejlesztették a program képességeit. Az ökoszisztéma eredményeinek bevezetését rendszerintegrátorok – például az NI Alliance partnerhálózat és a LabVIEW tanácsadók – végzik. Minden újabb beszállító, gyártó, versenytárs vagy más érdekelt fél tovább növeli a szoftver által minden egyes felhasználónak nyújtott értéket.

A nyílt és zárt fejlesztésű szoftver-illetve áramköri architektúrák ökoszisztémái

Az egyik rendkívül hasznos ökoszisztéma, az IVI (Interchangeable Virtual Instrument – cserélhető virtuális műszerek) a műszerekkel való kommunikáció módját szabványosítja. Az IVI Foundation nevű szervezet egységes módon, az alkalmazásprogramozói (API) felületen keresztül teszi lehetővé a kommunikációt több különböző gyártó hasonló műszereivel. Ily módon lerövidíthető a kezelés elsajátítása, a gyártók pedig felgyorsíthatják a fejlesztést. Ennek köszönhetően más gyártók is létrehozhatnak ill­esztőprogramokat, elhelyezésükhöz pedig internetes gyűjtőhelyeket (ilyen például az ni.com tartománynév alatt található IDNet), valamint ezekre épülő absztrakciós rétegeket. A jól megépített hardverabsztrakciós rétegeknek köszönhetően nem csupán lehetőség, hanem gyakorlattá is vált a több évtizedes élettartamra tervezett rendszerek technológiai beillesztése. Ehhez létfontosságú volt a szabványosítással támogatott ökoszisztéma, amely tovább bővült azáltal, hogy az IVI a közelmúltban rendszerének részévé tette a Microsoft által az elmúlt néhány év során létrehozott .NET változatokat. A sorrendi jelfeldolgozást, a mérendő eszközök vezérlését vagy más hasonló feladatokat végző FPGA áramkörök programozásánál a legtöbb mérnök csak úgy tudja elérni a készségszintjének megfelelő absztrakciót, ha olyan egységekkel és szoftverrel dolgozhat, melyeket ugyanaz a gyártó gyárt. Ha ezeket a szolgáltatásokat egy szoftverközpontú vállalati ökoszisztéma biztosítja, akkor a platform ugyanazt a rugalmasságot biztosítja a felhasználóknak, mintha különböző vagy cserélhető modulokat/szoftverelemeket használnának. Például, a LabVIEW átkonfigurálható be-/kimeneti architektúrájának FPGA-alapú programozása során a LabVIEW rendszer tervezési eszközláncában felhasználhatók olyan szellemi termékek is, amelyeket más gyártók hoztak létre VHDL áramkörök vagy a Xilinx CORE Generator programozásához. A LabVIEW Tools hálózaton keresztül a felhasználók mintaprojekteket és lefordított kódokat cserélhetnek egymás között, támogatva a mérésautomatizálás felhasználóinak és gyártóinak különböző alkalmazási területeit. Ez az ökoszisztéma tágra nyitja az FPGA-programozás kereteit, lehetővé téve a hagyományostól eltérő mérésautomatizálási feladatok megoldását is, továbbá a sikerhez szükséges szellemi termékeket szintén biztosítja. Ahol nem volt szoftverközpontú ökoszisztéma, ott sok, egyébként önmagában jól működő, nyílt platformmal csupán küszködtek a fejlesztők. Az xTCA környezet jelen van a távközlési infrastruktúrában, és érdeklődést keltett a nagyenergiájú fizikával foglalkozók körében, de nem alakítottak ki hozzá erőteljes mérésautomatizálási ökoszisztémát. A többféle fizikai forma, adatátviteli busz és szoftveropciók késleltették vagy bonyolították a vezető gyártóknál e platform bevezetését. Az AXIe Konzorcium törekszik ezt a sokféleséget keretek közé szorítani és az automatizált mérések igényeihez illeszteni, de a siker vagy a bukás egy szoftverközpontú ökoszisztéma meglétén vagy hiányán múlik.

Az ökoszisztémák jövője a mérésautomatizálás terén

Az elkövetkező 3-5 évben az automatizált mérőrendszerek szoftverközpontúsága fokozódik, és még inkább az ökoszisztéma határozza meg, mennyire lesznek hasznosak az ilyen platformok a felhasználók számára. A műszerekkel való kommunikáció és az absztrahált FPGA-programozás fenti példái csak az első lépések a mérésautomatizálás ökoszisztémájának jövője felé. Amint a szoftvergyártók egyre jobban kiaknázzák ökoszisztémájuk előnyeit és más gyártók szellemi termékeinek kereskedelmi értékesítésére szolgáló modellek lehetőségeit, a hordozható eszközök területén végbemenő változások teljesen átalakítják majd a jövő mérőberendezéseinek világát. A szoftverplatformok által kialakított ökoszisztémák egyre hasznosabbá válnak minden egyes felhasználó számára, amint egy-egy újabb ügyféllel, beszállítóval, bővítménygyártóval stb. bővülnek. Jelentős mértékben a szoftverközpontú ökoszisztémák fogják meghatározni, hogy mennyire lesznek értékesek a szoftveralapú mérőrendszerek a mérnökök számára.


National Instruments Hungary Kft.

1117 Budapest, Neumann J. u. 1/E 2. em. (Infopark E ép.)

Tel.: +36 1 481 1400

E-mail: ni.hungary@ni.com

http://hungary.ni.com

Szakmai tanácsadás: 06 80 204 704

Technikai kérdések: techsupport@ni.com

 

Még több National Instruments

 

NI ATO cover web Jelen írás a "Kitekintés az automatizált tesztelés jövőjébe" cikksorozat része, a cikksorozat további részei erre a linkre kattintva érhetők el.