VIII. LED Konferencia

Nehéz szervezői feladat lehet érdekfeszítően újat mondani egy olyan szakmai találkozón, melyet már nyolcadik alkalommal rendeznek meg. Így van ez még akkor is, ha a LED mint világítástechnikai eszköz, még mindig nem igazán foglalta el az őt megillető helyét a mindennapos alkalmazásokban, legyen szó akár magáncélú, akár a nagyobb közösséget érintő beruházások eredményeként létrehozott projektekről. Azonban a szervezőnek sikerült változatos programmal előállnia, amiért elismerést érdemel a konferenciát gondozó Világítástechnikai Társaság.

Szükség van-e ma a LED Konferenciára? Lehet-e még újat mondani, a szakmát igazán érdeklő dolgokról beszámolni egy nyolcadszorra megrendezésre kerülő találkozón?
Ahogy konferenciamegnyitójában Nagy János, a Világítástechnikai Társaság elnöke is megjegyezte: annak idején, amikor 2010-ben a legelső LED Konferenciát megrendezték, maguk sem gondolták, hogy ez a rendezvény nyolc esztendő elteltével is „megáll a maga lábán”. Sőt mi több, továbbra is sokakat érdeklő szakmai összejövetelként hozza össze a világítástechnika elméleti és gyakorlati síkjain tevékenykedő szakembereket, hogy megoszthassák egymással ismereteiket, kicserélhessék tapasztalataikat. A VIII. LED Konferencia létjogosultságával kapcsolatos kétségeket azonban eloszlatta a rendezvény első napjának kora délelőttjén regisztrációra bejelentkező látogatók népes csapata, valamint a konferencia programlistája.
A kétnapos rendezvény idén a LED-ek alkalmazástechnikája köré épült. A konferencia gerincét 19 előadás, valamint egy kerekasztal-beszélgetés adta. Az előbbiek sorában többek között a LED (és OLED) fényforrások viselkedését tesztelő különféle vizsgálatokhoz (színtani analízis, öregítés) a LED-ek kombinált termikus és radiometrikai/fotometrikai méréstechnikai elgondolások alapján kidolgozott „szabványmodelljeinek” meghatározásával kapcsolatos EU-szintű kezdeményezéshez (Delphi4LED), illetve a gyakorlatban megvalósított világítási munkaprojektekhez kapcsolódó beszámolókat is meghallgathattak az érdeklődők. A konferencia összes előadásáról itt nem adhatunk képet, csupán szubjektív válogatást azokból.

Nagy János elnök megnyitja a konferenciát

OLED-öregítési vizsgálatok

Bár a rendezvény a LED Konferencia nevet viseli, érdekes volt előadást hallgatni arról, hogyan működnek közvetlen fényforrásként a felsőkategóriás okostelefon-kijelzőkben és a méregdrága lapos képernyős tévékészülék csúcsmodellekben egyre nagyobb előszeretettel alkalmazott organikus LED-ek (Organic LED – OLED). Az ezzel kapcsolatos öregítési vizsgálat során egy konkrét OLED-fényforrástípus két, különböző színű változatának viselkedését szondázták hat 545 nm-es zöld és hét 565 nm-es sárga OLED-mintán. Ahogy az előadó elmondta, maguk a fényforrások már „0 órás” üzemidejükben sem feleltek meg a gyártó által megadott paramétereknek. Egy konstrukciós hiba következtében pedig rövid idő – 2000 üzemóra – leforgása alatt kedvezőtlen irányú változásokat mutattak. A sárga minták átlagos fénysűrűsége már 600 üzemóra elteltével 70 %-ra csökkent, a 2000 üzemórás határnál pedig már csak 30 %- os volt. A zöld OLED-minták jobb értéket mutattak, 2000 üzemóra után 70 %-os átlagos fénysűrűséggel. Az OLED-ek átlagos fényhasznosítása már a kezdetekkor is elmaradt a gyárilag specifikált 98 lm/W értéktől (a zöld OLED-eknél átlagosan 32,6 lm/W, míg a sárgáknál 19,8 lm/W értékeket kaptak a teszt során). 2000 üzemóra elteltével pedig mindössze 11,2 lm/W (zöld OLED), illetve 4,7 lm/W (sárga OLED) értékekre csökkent a tesztelők által specifikált fényhasznosítás. Az előadó elmondása szerint mindezt az OLED-réteget, valamint az azt körülvevő N2 „gázpárnát” burkoló védőüveg és a hordozó üveglap közötti lezárást biztosító ragasztóréteg okozta, amely nem nyújtott megfelelő izolációt. A környezetből bejutó oxigén és nedvesség meghatározó szerepet játszott az öregítési folyamat során vizsgált OLED-minták fényreprodukciós paramétereinek gyors leromlásában.
Ha ez a vizsgálati eredmény nem is fokozza az OLED-fény-forrásokba vetett bizalmat, a teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az előadáson ismertetett öregítési tesztfolyamat csupán egyetlen gyártó egy termékét érintette. Szélesebb termékkör tesztelésével vonható csak le objektív következtetés egy termékféleség tulajdonságainak változásáról a működési idő függvényében.

A VIII. LED Konferencia előadásaival párhuzamosan az Óbudai Egyetem Tavaszmező utcai épületének aulájában megrendezett mini-kiállításon a világítástechnikával foglalkozó cégek és képviseletek termék-, illetve szolgáltatáskínálatával is megismerkedhettek az érdeklődők.

LED-ek és az érintésvédelem

A LED-ek közismert tulajdonsága a kis üzemi feszültség. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül a fényforrások szerelésével és mindennapos használatával kapcsolatban az érintésvédelem. A LED-es fényforrások tápellátása is a 230 V-os hálózatról indul, ráadásul akár 250 V egyenfeszültség is jelen lehet (pl. LED-sorok bekötési pontjain). Bizonyos alkalmazási környezetben – fürdőszobai, konyhai megvilágítás – pedig a megfelelő IP-védelemről is gondoskodni kell. Amint erre Dr. Novothny Ferenc előadása is felhívta a figyelmet, az említett veszélyforrásokat nemritkán bagatellizálják telepítők és felhasználók egyaránt. Az előadás a teljes világítástechnikai láncon lépésről lépésre végighaladva vetette össze a biztonságos megoldásokat (a CE minősített, SELV vagy PELV érintésvédelmi kialakítású, leválasztott tápegységgel rendelkező LED-es fényforrásokat, a fénycsöves lámpatestekbe átalakítás nélkül is csereszabatosan behelyezhető LED-csöveket stb.), az emberi életet veszélyeztető alternatíváikkal. Ez utóbbiak sorában olyan „elrettentő példákat” is szemléltetett, mint a külön megvásárolható, üres, villásdugós csatlakozóházakba szerelt elektronikákkal összerakott tápegységek. Ezeknél a dugóvillákat általában külön adják a dobozhoz, és a fix rögzítési pontok híján leginkább csak a csatlakozóházba „beledobott” tápegység támasztja meg belülről. Mindezt ragasztópisztollyal vagy kétkomponensű polimer alapú ragasztóval rögzítik, hogy ne lötyögjön az egész „konstrukció”. De ide tartoznak a SELV III. érintésvédelmi osztályú transzformátorról üzemeltetett 12 V-os halogén spotlámpák helyére átalakítással beszerelhető LED „megfelelőik”, amelyeket közvetlenül a 230 V-os hálózat táplál (ráadásul védővezetőnek kialakított csatlakozópont nélkül), vagy a fénycsövek armatúráiba csak a betáp áthuzalozása után berakható retrofit LED-csövek. Ez utóbbiaknál ugyanis egy újabb LED-csőcsere esetén feltétlenül emlékeznie kellene majd valakinek a huzalozás módjára (hiszen léteznek egyoldalról, kétoldalról, illetve kétoldali keresztcsaposan betáplált változatok).
Mindezek vonatkozásában az a legszörnyűbb, hogy az előbb felsorolt, házi barkács-átalakítások sajnálatos módon számos videón keresztül hozzáférhetők, amelyeket a láthatóan igen csekély szakmai tudással rendelkező önjelölt világítástechnikai „szakemberek” terjesztenek a világhálón.

LED-es közvilágítás – elméletben és gyakorlatban

A gyalogátkelőhelyek megvilágításához alkalmazható LED-lámpatestek előnyeit fejtegető elméleti prezentáció keretében először az általánosan alkalmazott megoldásokról – külön megvilágítás nélküli, illetve külön megvilágítással ellátott gyalogátkelőhelyekre vonatkozó környezet-bevilágítási sémákról – hallhattunk. Ezt követően a jelenleg általánosan alkalmazott hagyományos, nagynyomású nátriumgőz lámpákkal (High Pressure Sodium – HPS) megvalósított alternatívákat (közvilágítási tükörrel felszerelt világítótestek, gyalogátkelőhelyre optimalizált megvilágítás) taglalta az előadó. E közterületi fényforrások helyett ma már optimalizált optikával, illetve kombinált lencserendszerrel szerelt LED-lámpatestek is alkalmazhatók, mégpedig hasonló világítástechnikai paraméterekkel, viszont jóval gazdaságosabb üzemeltetési költségekkel. (A példaként felhozott kétoldalas gyalogátkelőhely-megvilágításnál, az alkalmazott LED-lámpatestek teljesítményigénye alig több, mint 50 %-a a HPS-lámpákénak.)
A gyalogátkelőhelyek LED-lámpatestekkel történő megvilágításával olyan egyéb innovatív megoldások is kivitelezhetők, mint a különböző korrelált színhőmérsékletű LED-ek alkalmazása vagy az okos gyalogátkelő, amelynél például a lámpatestekben, a lámpaoszlopokon vagy akár a burkolatban elhelyezett érzékelők vezérelnek különféle funkciókat.
Az intelligens közvilágítási megoldások egyik gyakorlati megvalósításáról számolt be Kovács Csaba az ELMŰ-ÉMÁSZ képviseletében, aki az energiaszolgáltató Ózdon megvalósított okos közvilágítási projektjének 2016-ban kivitelezett, első üteme részleteit ismertette.

Az észak-magyarországi bányavárosban kialakított okos közvilágítási rendszer első ütemében telepítették a központi vezérlő-elosztó szekrényt, valamint a lámpatesteket, és elindították ez utóbbiak központi vezérlését. A rendszer központja a cseh DATmoLUX cég DATmoCONTROL elnevezésű vezérlője, mely jelen állapotában kilenc közvilágítási lámpát kezel Ózdon. A jelen állapotot fontos kihangsúlyozni, ugyanis amellett, hogy a DATmoCONTROL tetszőlegesen felprogramozott utasításokkal képes vezérelni a lámpatesteket, illetve fogadja és azonosítja a lámpák felől érkező hibajelzéseket (mögöttes hálózati hiba, meghajtóegység-hiba, LED-panel hiba), a későbbiekben a jelenleginél jóval nagyobb közvilágítási lámpa-hálózat vezérlését is elláthatja majd, valamint különféle okos funkciókkal (pl. hőmérséklet-, sugárzásérzékelők, parkolási rendszer) is kiegészíthető lesz.
Kolozsvárról érkezett a konferenciára Vernes András ügyvezető, aki – a vállalkozásuk által javarészt már kivitelezett – iQuest Projekt elnevezésű munkájuk részleteiről számolt be. Ez egy magánberuházásból megvalósuló középület beltéri, valamint homlokzati világítási rendszerének kialakítását foglalja magában, öt részfeladatra bontva (az épület belső munkaterületeinek megvilágítása, átriumvilágítás, biztonsági világítás, parkoló- és garázsvilágítás, homlokzatvilágítás). A beruházó kifejezetten ragaszkodott a LED-es világítási rendszerekhez a BREEAM-tanúsítvány megszerzéséért (ezzel az ingatlan tulajdonosa Romániában 75 % ingatlanadó-kedvezményt kap). Az építész elvárásai közé tartozott a sorozattermékek módosíthatósága, valamint az egyedi termékek legyártatása. A villamos tervező kívánalmainak sorában pedig az érzékelők segítségével történő fényszabályzás lehetősége, a csatlakoztathatóság az épületirányítási rendszerhez (Building Management System – BMS), valamint központilag vezérelt biztonsági világítás is felmerült. Mindezek okán az előadásban nem csak az épület belső tereinek megvilágítási megoldásaihoz tartozó modellezési és méretezési feladatok, valamint a beépítésre kerülő LED-es fényforrások részletekbe menő ismertetése volt a legérdekesebb. A prezentáció egyben mindazon piaci tendenciáknak (pl. az építészek egyedi világítási megoldásokkal kapcsolatos elképzelései) és műszaki problémáknak (pl. egyedi lámpatestek legyártásánál felmerülő szabványossági aggályok) is remek keresztmetszetét adta, melyek hatást gyakorolnak az ilyen jellegű nagyberuházásokra a megvalósítás folyamán.

Még néhány érdekes téma

A VIII. LED Konferencia előadásainak sorában az előbbieken túl, képet kaphattunk még, hogyan viszonyulnak a színtévesztők színlátásához a forgalomirányító lámpákban alkalmazott LED-fényforrások (színtani analízis), milyen makro- és mikroökonómiai hatásokkal kell számolni az új világítási technológiák bevezetésével. A múzeumok világába invitált minket egy kétéves osztrák-magyar közös projekt keretei között jelenleg is futó öregítési vizsgálat, amely különböző festékpigment-kötőanyag minták válto-
zásait kutatja háromféle megvilágítási környezetben (420 nm-es és 460 nm-es kék komponensű fehér LED-ek, valamint halogén izzólámpa). Két prezentáció során is hallhattunk értekezéseket az emberi szervezet cirkadián ritmusához igazodó intelligens világítási rendszerekhez kapcsolódó kísérletekről, fejlesztésekről.
Az I. LED Konferencia még újszerű megoldásként számolt be a LED-es világításról, a nyolcadik már a hétköznapokban „üzemszerűen” alkalmazott technológia ma is aktuális kérdéseire keresett választ. Az idei rendezvény felvállalta, hogy a LED-es világítás naprakész ismeretanyagain és az előremutató kísérleteken túl ráirányítsa a szakma figyelmét a témakör „sötét foltjaira” is. A LED Konferenciának e tekintetben is sikerült betöltenie feladatát – immár a nyolcadik alkalommal. A kérdések egy része továbbra is nyitott, ezért minden bizonnyal helye lesz a kilencediknek is.

Herceg János

Még több LED Konferencia