Melyiket érdemes választani a következő tervezésnél?
A pulzus mérése egy ideje már nem csupán klinikai környezetben lehetséges. Köszönhetően az olyan széles körben elérhető, viselhető technológiának, mint például az okosórák, manapság a fogyasztók képesek speciális orvosi felszerelés nélkül is pontosan mérni és nyomon követni a pulzusszámukat.
A mai világban a dolgok (eszközök) internete mindennapi életünk szerves részévé vált. Az intelligens otthonoktól kezdve az ipari automatizálásig mindenhol megtalálhatók az IoT-eszközök, amelyek forradalmasítják az életünket és a munkánkat.
A bioimpedancia-spektroszkópia felhasználásával a tudósok és az orvosok mostantól nyomon követhetik a transzdermális (bőrön keresztüli) alkalmazások segítségével történő gyógyszeradagolás hatékonyságát és farmakokinetikáját. Ez a cikk részletesen megvizsgálja, hogyan működik ez a technológia – az alapelvektől az emberi bőrszövet jellemzőin át a hordozható monitorozó eszközök megvalósításához rendelkezésre álló technológiákig.
Az eszközök által gyűjtött szenzoradatok mellett néhány egyéb adatra is nagy szükség van IoT alkalmazásokban, hogy a rendszerek működése nyomon követhető legyen. Ilyen adat például a mintavételezés ideje, az eszköz azonosítója, a firmware verziószáma, és egyes alkalmazásokban nagyon fontos lehet a geolokalizáció. Mozgó eszközök esetén azok nyomon követése, kihelyezett szenzorok esetén meglétük és pozíciójuk ellenőrzése igényli a pontos helymeghatározást. Kültéren kiváló szolgálatot tehet az integrált GNSS modul, azonban a beltéri helymeghatározás esetenként sokkal összetettebb feladat. Most indított cikksorozatunkban ezt a témát szeretnénk körüljárni konkrét megvalósítási példákon keresztül az E-IoT (Proof of Concept) okosszenzorokba integrált helymeghatározási algoritmusok ismertetésével. A sorozat első részében a műholdas globális helymeghatározás és a GSM modemek által hozzáférhető egyéb helymeghatározási funkciók kerülnek áttekintésre.
Sokszor bosszankodunk, hogy bizonyos eredeti gyári fogyóanyagok és cserealkatrészek sokkal drágábbak az „utángyártottaknál”, ráadásul az utóbbiakat egyre gyakrabban nem is „fogadja el” az anyakészülék. Ez azonban nemcsak a gyártó jól felfogott érdeke, hanem a fogyasztót is védi a rossz minőségű, sőt, veszélyes hamisítványok használatának következményeitől. A cikk az eszközhitelesítés megoldásaiba nyújt bepillantást.