Lányok Napja 2014

Magyarországnak − Európai Unió többi országához hasonlóan − szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) szektorra jellemző kedvezőtlen korstruktúra következtében az optimális kutatói és mérnöki utánpótlás korlátozott. Ezért mind gazdasági, mind innovációs szempontból fontos nemzeti érdek, hogy a fiatalokat biztassuk: válasszák a tudományos pályát, a kutatói vagy műszaki karriert. A fiatal korosztályon belül a nőkre kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen a természettudományos, műszaki és informatikai területeken, ahol számarányuk jelenleg alacsony – és ez különösen így van a karrier magasabb lépcsőfokain és a vezető pozíciókban.

A tehetséges nők magas szintű képzése, támogatásuk, a férfiakéval azonos mértékű előremenetelük biztosítása karrierjük során, és ezáltal megtartásuk a kutatói és mérnöki pályán kiemelkedően fontos cél, mivel újító szellemiségük a tudományos, gazdasági és társadalmi haladás nélkülözhetetlen és előremutató tényezője. Elemi társadalmi érdek, hogy a tudományos vagy műszaki pályát művelő nők olyan intézményi feltételek között dolgozhassanak, ahol a karrierépítésben azonos jogokat és lehetőségeket élvezhetnek a férfiakkal.

Az Európai Bizottságnak „A nők és férfiak közötti egyenlőség”-ről szóló 2009. évi jelentése [COM(2009) 77] kiemeli, hogy a pénzügyi válság hatására lelassult gazdaságban „minden eddiginél fontosabb az emberi erőforrásokba és a szociális infrastruktúrába való befektetés, ami lehetővé tenné a nők és férfiak képességeinek teljes körű kiaknázását”.

Míg az EU számos intézkedést hozott, és konkrét akciókat hajt végre a nők esélyegyenlőségének növelésére – nemcsak a kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) területén –, addig Magyarország alig jutott tovább a téma fontosságának deklarációjánál. A Tudomány-, Technológia- és Innovációpolitikai Intézkedési Terv (TTI IT) a meghatározta az ehhez szükséges legfontosabb intézkedéseket. Ezen felül azonban égető szükség lenne a nők tudományos pályájának támogatására kidolgozott Nemzeti Akciótervre és annak végrehajtására.

Annak ellenére, hogy jogi akadályok nem korlátozzák a kutató nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósulását, a nemzetközi összehasonlító elemzések (pl. ENWISE jelentés) és a hazai helyzetértékelések azt mutatják, hogy a gyakorlatban a KFI területén a női kutatók összességében is alulreprezentáltak, de ez különösen igaz egyes tudományterületeken, foglalkozástípusokban, szektorokban és ezeken belül is fokozott mértékben a vezető pozíciókban. Kiemelt cél tehát a nők tudományos pályájának – a különböző szakpolitikákkal összehangolt – támogatása. Pozitív akciók szükségesek a nők alulreprezentáltságának megszüntetésére, különösen azokon a területeken, ahol (nemtől függetlenül) nagy az emberi erőforrás szükséglet. A KFI területén ez a műszaki és természettudományokat jelenti.

Alacsony a nők részvétele a tudomány döntéshozó testületeiben, a kutató-fejlesztő helyek irányításában, valamint a kutatási projektek vezetésében. A nők csak bizonyos szintig vannak jelen nagy arányban a tudományos hierarchiában („üvegplafon” jelenség). Ennek oka egymással összefüggő, társadalmi szerepekhez kötődő jelenségekre, gazdasági egyenlőtlenségekre, a tudományos intézményi rendszer sajátosságaira vezethető vissza.

Az Európai Bizottság Kutatásért és Innovációért felelős biztosa, Maire Geoghegan-Quinn 2012-ben indította el „Science It’s a Girl Thing” kezdeményezését, melynek célja, hogy bátorítsa a lányokat,  és elősegítse, hogy minél több nő válassza a tudományos karriert.

A jelenleg EU-tagországi szinten folyó „Girls’ Day” kezdeményezés a pályaválasztás előtt álló lányokat kívánja megismertetni azokkal a szakmákkal, életpályákkal, amelyeket hagyományosan „férfiasnak” tartanak, és ahol alacsony a nők számaránya. Németországban van a legnagyobb múltja az akciónak, ahol 2000 óta rendezik meg, egyre nagyobb vállalati részvétellel és egyre több lány számára. A német példát követve további tíz európai országban (Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Csehország, Belgium, Koszovó, Lengyelország, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein) is rendszeresen megszervezik a „Lányok Napját”, minden évben azonos időpontban, április utolsó hetében. Ehhez a programsorozathoz csatlakozott Magyarország is 2012-ben.

A „Lányok Napja” sikerét mutatja, hogy azok a cégek, amelyek már fogadtak lányokat a program során, azt tapasztalták, hogy vállalatuknál nőtt a műszaki és informatikai területen dolgozó fiatal nők száma. A rendszeresen résztvevő cégek esetében a program előmozdította a vállalati kultúra fejlődését is.