magyar elektronika

E-mail cím:*

Név:

{a-feliratkozással-elfogadja-az-adl-kiadó-kft-adatvédelmi-és-adatkezelési-tájékoztatóját-1}

sb controls5Ha megújuló energiaforrás(ok)ra alapozott fűtési rendszerben gondolkodunk, szinte azonnal a hőszivattyú jut eszünkbe, kiegészítve napkollektorral és napelemekkel. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a költség- és energiahatékonyságot eredményező gondolatmenet itt megáll, és a telepítéskor megelégszünk a berendezések saját automatikájával, az integrált épületautomatika már kimarad…

 

A hőszivattyús fűtési rendszerek térhódítása

Az utóbbi néhány évben új ház építésekor vagy meglevő felújításakor a fűtési rendszer alapjául szolgáló hőtermelő berendezés kiválasztása nagy dilemmát okozhat, hiszen dönteni kell az ismert, hagyományosnak tekinthető (kondenzációs gáz-; pellet; faelgázosító, stb.) kazán és a még mindig újdonságnak számító hőszivattyú között. A döntési szempontok között szerepel a beruházás megtérülési ideje és a telepítendő rendszer költséghatékonysága, a hosszú távú alkalmazhatóság és megbízhatóság, a környezettudatosság és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése mellett a szolgáltatóktól való függetlenedési törekvés is.

 

sb controls

1. ábra  Új építésű ház gépészeti helyisége

 
A fosszilis energiahordozókra alapozott fűtési megoldásoknak elvileg háttérbe kellene szorulni csökkenő mennyiségük, folyamatosan növekvő áruk és az elégetésükkor keletkező szén-dioxid-kibocsátásuk miatt is, de ez jelenleg az értékesítési számokban még nem érezhető jelentősen. Hosszabb távon mindenképpen érdemes olyan fűtési rendszer kiépítésében gondolkozni, amely 10–20 év múlva is „megéri az árát” és nem terhel irreálisan magas energiaköltségeket a háztartásra.
A fentiek figyelembevételével érthetővé válik, hogy miért esik a választás új ház építése vagy meglevő felújítása esetén egyre gyakrabban hőszivattyús rendszerre (1. ábra) és az alacsony üzemi hőfokú fűtési megoldások (padlófűtés, falfűtés) egyikére.
A hőszivattyú típusától (levegő-víz, víz-víz) függetlenül nemcsak a fűtési rendszer energiatakarékos, költséghatékony és „zöld” ellátója lesz, hanem biztosítani tudja a gazdaságos HMV-előállítást és a hatékony klimatizálást is. Ha még tökéletesebb eredményt szeretnénk, akkor a hőszivattyú mellé érdemes a HMV-előállításra és esetleges fűtésrásegítésre egy napkollektort telepíteni és maradva a napenergiánál fotovoltaikus rendszert is kiépíteni.
Az utóbbi célszerű megoldás egyrészt a hőszivattyú energiaszükségletének biztosítására, másrészt a többi villamos fogyasztó energiaigényének fedezésére is, illetve ezáltal a szolgáltatói energiaköltségek mérséklésére.
Összefoglalva, a hőszivattyú takarékos, biztonságos, egyszerű fűtő (egyben hűtő) berendezés, amely alkalmas

  • lakossági felhasználásra (70–300 m2-ig [3,5 kW–25 kW között]), valamint

  • társasházak, irodák, ipari épületek esetében (10 kW–100 kW) fő- vagy elsődleges hőtermelői funkciót ellátni. Megjegyezve, hogy az ipari hőszivattyúk kaszkádba kötésével akár több ezer négyzetméteres csarnok is fűthetővé-hűthetővé válik.

sb controls2

2. ábra  A hőszivattyú belseje

 

A „gépvezérléstől” az integrált épületautomatikáig

Az elmúlt egy-két évtizedben a fűtési-hűtési rendszerek folyamatosan egyre bonyolultabbá váltak, napjainkra számos szabályozási és felügyeleti lehetőség közül választhatunk. Míg 20 évvel ezelőtt egy fali termosztát a helyiség (nappali, iroda, szállodai szoba…) falán a korszerű fűtési rendszer jele volt, mára akár okostelefonon vagy Interneten keresztül számítógépről is hozzáférünk a rendszereinkhez. Egyértelműen látható, hogy a fűtési rendszerek is beléptek az elektronika és az informatika világába köszönhetően a kezelőfelületeknek és saját működtető-vezérlő elektronikájuknak. Ezek a berendezésen belüli szabályozásokat és vezérléseket tökéletesen ellátják, de sok esetben nem „ismerik” a külvilágot (akár a külső-belső környezeti feltételeket tekintve, akár egyéb hő- [vagy energia-] termelő berendezések jelenlétét). Ahhoz, hogy a leggazdaságosabb módon üzemeljen a fűtési-hűtési rendszerünk az előbbinél összetettebb és átfogóbb automatikára van szükség. Számos írás jelent meg – cégünkhöz fűződően is – az integrált épületautomatikai rendszerek jelentőségéről, ahogy a megvalósítási módokról is, ezért ennek részletes ismertetése nem része a jelen összefoglalónak. A folytatáshoz azonban fontos leszögezni, hogy az épületautomatikai rendszerek esetében a költség- és energiahatékonyságnak elengedhetetlen feltételei az „együttműködő rendszerek”, amelyek egyaránt magukban foglalják az épületgépészeti berendezéseket (hőtermelők, hőleadók, egyéb energiatermelők…), az automatikai szenzorokat (külső, belső hőmérők, páramérők, meteorológiai állomás …) és aktorokat (dimmelhető kapcsoló…) éppúgy, mint a kiegészítő és egyéb komfortberendezések (éjszakai díszvilágítás, öntözőrendszer, medencefűtés, -világítás…) tagjait.

 

sb controls3
3. ábra  Az automatikaszekrény telepítés közben


Egy, a teljes épületet átfogó, integrált automatika képes a leghatékonyabban összehangolni a különböző rendszereket, amelyek egy modern épület szerves részei. A mai modern épületautomatikai megoldások képesek több tucat szenzor és aktor jelét feldolgozva, a rendelkezésre álló (energia)források kihasználásával biztosítani a lehető legmagasabb komfortérzetet az energiafelhasználás és energiaköltségek minimalizálása mellett.

 

sb controls4

4. ábra  KNX kezelőfelület

 

Megvalósult automatikák kicsiben és nagyban

 

Családi ház

A példaként bemutatandó új építésű családi ház esetében a kondenzációs gázkazán gondolatát irodaházunk közel 4 éves üzemeltetési tapasztalata és a környezettudatos szemlélet „győzte le”.
A kétszintes ház teljes fűtési-hűtési energiáját 5-6 kW-ban határozták meg, így egy 8 kW-os Hoval hőszivattyúra (2. ábra) esett a tulajdonosok választása. Természetesen a ház minden szempontból teljesíti napjaink okosotthon elvárásait, így a helyiségenkénti igényszabályozástól a távfelügyelhetőségen át a mért fogyasztási és környezeti adatok több évre visszamenőleges regisztrálásáig. A telepített SAIA E-Line vezérlőegység és RIO modulok (3. ábra) együttesen teszik lehetővé a Dali-kommunikációs világítás vezérlését, továbbá a redőnyök komfortigényeknek és időjárási viszonyoknak megfelelő mozgatását is. A kezelőfelületek érdekessége, hogy cégünk elsőként itt telepítette a legújabb termékcsaládunk tagjait a KNX-kommunikációs üveg, érintőkijelzős, többfunkciós működtető- és kezelőfelületeit (4. ábra), amelyeknek egyik nagy előnye a beépített hőmérsékletmérő, a másik pedig, a nyomógombok ikonjainak szabad konfigurálhatósága. A fűtési rendszer, a locsolórendszer és a zsaluziák telepítése szükségessé tette néhány meteorológiai paraméter (külső hőmérséklet, szélsebesség…) mérését és integrálását az épületfelügyeleti rendszerbe, ezért egy WSC 11 elnevezésű kompakt meteorológiai állomás is helyet kapott a kémény déli oldalán.

 

sb controls5

5. ábra  Társasház fűtési-hűtési rendszerének webképe

 

Társasház

Szintén hőszivattyús fűtési rendszerre esett a választása egy 15 lakásos budapesti társasháznak, ahol igyekeztek a mai vásárlói igényekhez igazodva intelligens épületet létrehozni. Ennek köszönhetően nemcsak hagyományos hőközponti automatika telepítésére került sor, hanem lakásonként történik a fűtésszabályozás és fogyasztásmérés is, ahogy azt az 5. és 6. ábra mutatja. Természetesen a mért adatok regisztrálása is megtörténik, ennek köszönhetően az adatokat visszamenőlegesen lehetséges elemezni, illetve trendek, grafikonok segítségével a lakók számára is érthetővé, látványossá tenni.
A mérőadatgyűjtő rendszer alapját SAIA PCD adja, amelyhez a lakásokért felelős E-Line RIO modulok, illetve SAIA háromfázisú villamos fogyasztásmérők csatlakoznak. Ahogy a képeken is látszik, a megjelenítés webalapú, vagyis ismerve a rendszer elérési címét interneten vagy megfelelő alkalmazás telepítésével okoskészüléken, a megfelelő jogosultsági szinten felhasználónévvel és jelszóval megtekinthetők az adatok.

 

sb controls6

6. ábra  Egy lakás fogyasztási adatai

 

Irodaház

Saját irodaházunk esetében a hőszivattyú telepítése mellett a legnyomósabb érv a gázszolgáltatás hiánya volt, ebből kifolyólag már a tervezői asztalon alternatív megoldások között kellett válogatni. A telek fekvése és a tapasztalatok is egyértelműen a napelem – hőszivattyú-kombináció felé vezetettek minket. Mivel irodaházunk megépítésekor a fő cél egy SAIA-referenciaház létrehozása volt, ezért a lehető legösszetettebb automatikai rendszert igyekeztünk megvalósítani. A helyiségenkénti szabályozhatóságot érintőképernyős webpanelek biztosítják, amelyek által ablakonként mozgathatók a zsaluziák, illetve állíthatók a fények a Dali-kommunikációs lámpáknak köszönhetően. A minél hatékonyabb működés érdekében a fűtési rendszer esetében nem elégedtünk meg egy külső hőmérsékletmérővel, hanem egy kompakt meteorológiai állomást telepítettünk a tetőnkre (7. ábra). Ennek köszönhetően a szélirány és szélsebesség mellett a hamarosan telepítendő napelemeink hatásfokát és hatékonyságát is ellenőrizni tudjuk, hiszen a globális besugárzás és a Nap beesési szögének regisztrálására is lehetőségünk van.

 

sb controls7

7. ábra  A hőszivattyú kültéri egysége és a WSC 11 kompakt meteorológiai állomás

 

Ahogy a példák is mutatják, számos lehetőség nyílik egy-egy hőszivattyús rendszer telepítésekor, ha a berendezés saját automatikáján kívül egy reális keretek közötti integrált épületfelügyeleti rendszert is megvalósítunk. Valós pozitív eredményt kapunk, ha kellő körültekintéssel és időben gondoljuk végig a megvalósításra szánt rendszer elemeit, az elvárt eredményeket, a várható feladatokat és követelményeket. Ha az egyes szakágak a tervezési és kivitelezési szakaszban együttműködnek, akkor egy sokkal magasabb komfort biztosítása mellett számos többletköltségtől vagy „felesleges eszköztől” tudják megmenteni megrendelőiket.

 

Szerző: Dudás Anita – SB-Controls Kft.

 

SB-Controls Kft.
2038 Sóskút, Ipari Park 3508/64 Hrsz.
Tel: +36 23 501 170
Fax: + 36 23 501 180
E-mail: office@sb-controls.hu
www.sb-controls.hu
www.saia-pcd.com

 

még több SB-Controls