Skip to main content

III. CAD-Terv Szakmai Konferencia

Megjelent: 2017. október 26.

Telt hazEgyre több fejlesztési projekt, rövidülő határidők, korlátozott anyagi és humán fejlesztési erőforrások – ez jellemzi a jelenkor termékfejlesztési piacát. Hogy a nyilvánvaló ellentmondás nem roppantja össze a gyorsuló termékváltási periódus nyomásával is terhelt fejlesztési folyamatot, az egyedül a mérnöki munkafolyamatok informatikai támogatásának köszönhető. Ez utóbbi a CAD-Terv cégcsoport lételeme.

 

Megtévesztő a címben jelzett sorszám: a CAD-Terv cégcsoport nem három éve, inkább több mint egy évtizede rendez évente szakmai összejövetelt a tevékenysége iránt érdeklődőknek. Nem is lényeges, hogy az események sorát honnan számolják – a cél a kezdetek óta azonos: megismertetni a műszaki fejlesztési és gyártópiac szereplőit a cégcsoportnak azokkal a komplex szolgáltatásaival, amelyekkel „betömhetők” a partnereik fejlesztési folyamatában tapasztalható erőforrás-ellátottsági hézagok, és azokkal az eszközökkel, amelyek külső humán erőforrások bevonása nélkül is segítenek a megrendelőknek, hogy vállalásaiknak eleget tehessenek. A cégcsoport idei rendezvényét az idén első ízben rendezték meg a budapesti Aquaworld Hotel falai közt, ami önmagában is fontos jelentést hordoz: a CAD-Terv cégcsoport „belenőtt” abba a keretbe, amit ez a terjedelmi és minőségi szempontból egyaránt Budapest legjobbjai közt említhető rendezvénycentrum kínálni tud.

 

Nadj Istvan

Nadj István


Bevezetőjében Nadj István, a cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője néhány mondatban utalt a 20 éves múltra, az azóta a megrendelők megelégedettségére teljesített 1500 projektre, a megrendelők 200+ partnerből álló stabil körére, a mára 40 főt számláló, képzett és sokoldalú csapatra, de szavaiban nagyobb súlyt helyezett a jelenre és a jövőre, amelyben komplex mérnöki szolgáltatásokkal, a 3D gépészeti tervezésre és szimulációra alapuló mérnöki munka világszínvonalú támogatására alkalmas szoftverrendszerekkel – és az idén, újdonságként már mobilapplikációval is – áll ügyfelei rendelkezésére. A bevezetőben arra is célzott, hogy „konferencia-élményt” kívántak nyújtani, ahol a szóösszetétel második fele sem üres „szóvirág”. Ezt az is érzékeltette, hogy a bevezetőt a „re:Verze” – teljes egészében improvizációra épülő – kétszemélyes produkciója követte, amelynek a„töltöttkáposzta-reggae”-nek nevezhető opuszánál nagyobb sikert aratott a megjelent mérnökök munkahelyén leggyakrabban elhangzó mondataiból rögtönzött zenés „valóságshow”, amely a „már megint crash-el”-től a „nem igaz, hogy ezt nem lehet rendesen megcsinálni” és „most kéne még egy hónap” kifakadásain át az „este sör”-ig ívelt.

 

Telt haz

Telt ház


Ezután „komolyabbra fordult” a rendezvény, ugyanis négy ágra bontva a mérnöki szolgáltatásokat, a „3DEXPERIENCE” gyűjtőnéven összefoglalt, döntően gépészeti tervezést segítő (nomen est omen: háromdimenziós szemléletű) szoftvereket, a „Simulia Regional User Meeting 2017” hivatalos név alatt megrendezett szimulációs eljárásokat, és a „Mentor Graphics Felhasználói Fórum 2017” címmel ECAD/MCAD-megoldásokat bemutató szekciókban tárgyalta a cégcsoport tevékenységének egy-egy fontos komponensét. Ez az a pillanat, amikor a rendezvényről tudósító újságíró ráébred születése óta fennálló súlyos funkcionális zavarára, miszerint négyfelé osztódni nem képes, és jobb híján választani kénytelen, hogy a párhuzamosan futó előadásokból melyik hármat hagyja ki. A szakmai érvek helyett a kérdést a tudósító szakmai múltjában gyökerező személyes érdeklődése döntötte el: a valaha NyÁK-tervezőként megismert, de mára elektronikai, és 3D-mechanikai tervezés számos más folyamatával – köztük a tápellátás integritásának, az RF és nagysebességű jelvezetésnek, a termikus tulajdonságoknak a szimulációjával és az FPGA-fejlesztéstámogatással – is kiegészült, Mentor-fejlesztésű komplex elektronikai mérnöki szoftvercsomagot tárgyaló szekcióban „horgonyzott le”. A program tárgyi tartalmának ismertetésétől kénytelenek vagyunk eltekinteni (akit ez alaposabban érdekel, „benevezhet” a 2018-as eseményre), csak néhány személyes benyomást rögzítünk. Az egyik „belső” előadó előre elnézést kért, ha még mindig beleesne egy – korábban jellemzőbb, de egyáltalán nem „súlyos” – beszédbeli „rossz szokásának” hibájába, amelyet igyekszik elkerülni. Ez egyfelől az oldott, könnyed hangvétel jele is lehet, de egyben jelzi azt a komoly „háttérmunkát” is, amely az előadások előkészítése során még az ilyen beszédtechnikai „szépséghibák” lenyesegetésére is figyelmet fordított. (Nota bene: szakmaszerte követendő példa lehetne ez az ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak számára, akiknek az előadókészsége fontos alkotórésze az általuk képviselt cégek „névjegyének”). Név szerint kell kiemelnünk a szekcióülés egyik „sztárját”, Olivier Arnaud alkalmazástechnikai mérnököt, aki megkérdőjelezhetetlen tárgyi tudással, tökéletesen érthető angolsággal (de érezhető franciás kiejtéssel), szédítő tempóban mondott el minden lehetségeset, ami a PADS NyÁK-tervező és elektronikai mérnöki programcsomag kapcsán a rendelkezésre álló idő alatt egyáltalán elmondható. Jegyzetelni esélytelen lett volna. Stefan Bauer előadása a biztonságkritikus FPGA-alkalmazások fejlesztéséhez nyújtott Mentor-támogatást elemezte hasonló alapossággal. A hozzájuk hasonló „vándorprédikátorok” meggyőző ereje vitathatatlan. Élmény volt hallgatni két hazai Mentor-felhasználó középvállalkozás képviselőit is.

 

Rogtonzes

Rögtönzés „hozott anyagból”


A Mediso orvostechnikai fejlesztő- és gyártóvállalat világszínvonalú diagnosztikai berendezéseket (CT, PET, SPECT) fejleszt és gyárt, számos piacon értékesít és sok országban helyi képviselettel is rendelkezik. A Mentor-szoftver alkalmazásáról elsősorban a szűken specifikált hőmérsékleten működő szenzorok tervezésének termikus szimulációja kapcsán számolt be az előadó. A másik „case study” keretében egy digitális audio-videoátvitellel és kapcsolómátrixokkal foglalkozó hazai vállalat, a Lightware Kft. két mérnöke olyan berendezésekről tett említést, amelyeket nyugodtan nevezhetünk a világon egyedülállónak: ők készítenek ma a világon egyedül 160 × 160 pontos digitális kapcsolómátrixot, amelynek további bővítése sem okozna nagy nehézséget. Ezekben a berendezésekben fontos szerep jut az FPGA-technológiának. Ezt korábban a gyártók platformfüggő fejlesztőszoftvereivel tervezték és szimulálták, de mivel gyakran szembesültek az FPGA-platformváltás problémájával, gyártófüggetlen módszert kerestek, amelyet a Mentor termékében találtak meg. A két hazai Mentor-felhasználó példája nem csak szakmai tanulságokkal szolgált; érzékeltették azt is, hogy jól megválasztott szakterületen, kreatív megközelítést és világszínvonalú fejlesztési módszereket alkalmazva a hazai mérnöki munkát a világ távoli országaiban is elismerik.

 

Olivier Arnaud

Olivier Arnaud


Egy korábbi CAD-Terv cégcsoportos rendezvényről már elmondtuk, hogy nem csak a szakmai tartalom, hanem a felkészültség, az apró részletekig kidolgozott, igényes, gördülékeny és nagyvonalú lebonyolítás terén is a szezon legjobbjának ítéltük – az idén ezt csak megismételhetjük. A tudósítóban ilyenkor megszólal a „kisördög”, hogy vajon nincs-e mégis valami, amin „fogást lehet találni”. Nos, aki keres, talál, de ha jövőre a rendezők még a „kompatibilis programfüzet-golyóstoll párosítást” (a jegyzetelésre is alkalmas papírt vagy a fényes papírra is író tollat) is megtalálják, az akkori tudósítónak alighanem végképp meggyűlik a baja a „hibakereséssel” . Komolyra fordítva: gratulálunk, és további sikereket kívánunk a húszéves CAD-Terv csoportnak.

 

Szerző: Tóth Ferenc